A palesztinoknak szóló beruházási program előfeltétele a konfliktus megoldásának

A palesztinoknak szóló beruházási program előfeltétele az évtizedes palesztin-izraeli konfliktus megoldásának – mondta Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök veje és tanácsadója az Egyesült Államok által szervezett kétnapos palesztin gazdasági segélyezési konferencia keddi megnyitóján Manamában.

„Békét csak akkor lehet elérni, ha fel tudunk mutatni az embereknek egy ösvényt életük jobbá tételére” – jelentette ki Kushner. Mint mondta, a konferencia célja, hogy a kihívásokat egy más megközelítéssel próbálják megoldani. Közvetlenül a palesztinokhoz intézve szavait hangsúlyozta: Sem Donald Trump amerikai elnök, sem az Egyesült Államok nem hagyott cserben titeket.

„Ez a munkaértekezlet értetek van, és ha sikerül rendesen megvalósítani, jobb jövőt biztosíthat a palesztinoknak: a méltóság, a virágzás és a lehetőségek jövőjét” – emelte ki Kushner a rendezvényen, amelyet a palesztinok vezetése bojkottált, s amelyre nem hívták meg az izraeli kormány képviselőit sem.

„A múlt konfliktusainak áldozatából a kereskedelem és a fejlődés mintájává tehetjük ezt a régiót az egész világ számára” – hangoztatta az amerikai elnök tanácsadója. Ugyanakkor elismerte, hogy a gazdasági növekedés és jólét megteremtése nem megvalósítható egy „tisztességes és tartós politikai megoldás nélkül (…), amely garantálja Izrael biztonságát és tiszteletben tartja a palesztinok méltóságát”.

Mindemellett leszögezte, hogy a bahreini konferencia kizárólag gazdasági kérdésekkel foglalkozik, a politikai kérdések megvitatását egy későbbi időpontra halasztják. A Kushner nevével fémjelzett terv politikai részét továbbra is homály fedi.

Trump veje azonban a katari székhelyű al-Dzsazíra hírtelevíziónak adott korábbi interjújában arról beszélt, hogy nem lehetséges az arab békekezdeményezést követve megállapodásra jutni az izraeli-palesztin konfliktus rendezésében, egy megállapodáshoz köztes megoldásra van szükség az arab és az izraeli álláspontok között.

Az említett békekezdeményezés részeként Szaúd-Arábia vezetésével az arab országok egy független palesztin állam létrehozását szorgalmazzák az 1967-es hatnapos háborút megelőző határok között, Kelet-Jeruzsálemben található fővárossal, valamint a palesztin menekülteknek és leszármazottaiknak a visszatérését, amiért cserében diplomáciai elismerésben részesítenék Izraelt.

A rendezvényen, amelyen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank vezetői is részt vettek, az egyik palesztin üzletember csalódottságának adott hangot a Kushner által felvázolt elképzelések hallatán. „Jared nem politikus, hanem egy ingatlanügynök” – mondta a névtelenséget kérő üzletember.

„Csakhogy nem köthetsz külön gazdasági és külön politikai békét, hanem egyszerre kell csinálni mind a kettőt” – tette hozzá.

A nap folyamán a Gázai övezetben általános sztrájkkal tiltakoztak a Gázai övezetben a bahreini konferencia ellen. A tüntetők azt skandálták, hogy „Palesztina nem eladó!” és „Bahreintől Szaúd-Arábiáig, nem csábítanak a millióitok!”. A közintézmények, bankok, és az üzletek nagy része is zárva tartott a part menti övezetben.

A másik palesztin területen, Ciszjordániában szórványos összecsapások voltak a palesztinok és az izraeli biztonsági erők között. A Palesztin Hatóság egyik szóvivője a Vafa helyi hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette: minden terv, amely nem veszi figyelembe a palesztinok jogos érdekeit kudarcra van ítélve. A palesztinok ugyanis attól tartanak, a gazdasági tervvel az Egyesült Államok meg akarja vesztegetni őket, hogy később megtagadhassa tőlük a saját, független államot.

Az amerikai béketerv gazdasági része 50 milliárd dolláros (több mint tizennégyezer milliárd forintos) befektetést helyez kilátásba Palesztinában és a környező arab országokban arra az esetre, ha a palesztinoknak sikerül békét kötniük Izraellel.

A Békétől a jólétig címet viselő, 40 oldalas terv 179 infrastrukturális és üzlet projektet tartalmaz. A szóban forgó 50 milliárd dollár több mint felét a palesztin területek kapnák meg tíz évre elosztva, míg a fennmaradó összegen Egyiptom, Libanon és Jordánia osztozna. Az 50 milliárd dollárból 26 milliárd dollárt (több mint 7400 milliárd forintot) kölcsön, 13,5 milliárd dollárt (körülbelül 3800 milliárd forintot) segély, míg 11 milliárd dollárt (csaknem 3150 milliárd forintot) magánbefektetés formájában bocsátanának rendelkezésre.

A bahreini konferenciát már előzőleg komoly bírálatok érték az arab államok és a palesztinok részéről, bár Washington regionális szövetségesei, így Szaúd-Arábia is burkoltan támogatják az amerikai béketervet. Ennek ellenére a rendezvényen résztvevő országok sok esetben a miniszterinél alacsonyabb szinten képviseltették magukat, ami hírügynökségek szerint jelezheti azt, hogy bizonytalanok az amerikai elképzelések megvalósíthatóságát illetően.

Köszönjük a Patreon-os és PayPal-es támogatóink adományait, amivel segítik életben tartani a magazint! Ha szereted olvasni az Izraelinfót és úgy gondolod, érdemes és fontos folytatni ezt a projektet, itt csatlakozhatsz havi támogatóinkhoz. Egyéb támogatási lehetőségek itt.