A németországi Mainz katolikus könyvtárának judaika-gyűjteménye vizsgálata közben, 3 évszázados héber tekercseket mutattak meg Leor Jacobinak a könyvtár munkatársai egy 50 éve porosodó polcon.
Jacobi, az izraeli Bar-Ilan Egyetem zsidó művészetek doktorjelöltje, aki mesterfokozatát Talmud szakon szerezte, a Johannes Gutenberg Egyetem vendégeként márciusban látogatta meg a mainzi könyvtárat, ahol a jom kipuri mahzor (ünnepi imakönyv) mainzi változatát tanulmányozta. Mainz, Magidza néven ismert jiddisül. A látogatása során Jacobi megtekinthette a Martinus Könyvtár komoly judaika gyűjteményét, beleértve a ritka könyveket és kéziratokat is.
Ekkor történt, hogy Helmut Hinkel könyvtárigazgató három héber tekercset hozatott ki egy 50 éve nem használt polcról Jacobinak megtekintésre. Hinkel megkérte Jacobit, hogy mondja el neki, hogy mi szerepel a soha nem katalogizált iratokon. Jacobi megállapította, hogy a tekercsek közül kettő Eszter könyvének legalább 200 éves, askenázi változatai. A harmadik egy szamaritánus tóra-tekercs eleje volt, a Genezis és Noé fejezeteivel.
Az említett tekercseket Nikolaus Adler, mainzi katolikus pap, egy izraeli ajándékboltban vásárolta meg 25 dollárért, amikor az 1960-as években a Szentföldre látogatott. Adler 1970-ben bekövetkezett halála óta az irodájának polcán porosodtak a tekercsek. Nikolaus Adler professzor útjai Izraelbe ismertek voltak a nagyközönség előtt. Hinkel igazgató személyesen ismerte őt, de a történetet a könyvtár előző igazgatójától tudta.
Jacobi írt egy egyoldalas összefoglalót mindegyik tekercsről a Martinus Könyvtár részére, hogy a munkatársak megérthessék, mi van a birtokukban. Azt tanácsolta Hinkelnek, hogy maradjanak Mainzban a tekercsek és adományozzák őket a zsidó hitközségnek. Egy, a nácik által a katolikus egyháznak adott tóra-tekercset az egyház odaadományozott néhány éve a zsidó hitközségnek Mainzban. Jacobi nem gondolta, hogy egyszer újra látja majd a tekercseket. Az Eszter-tekercset egyedülállóként definiálta, mert egyenlőtlen hosszúságú oszlopokban íródott, és leírta róla, hogy szentimentális értékű lehetett a tulajdonosának, mivel egy egyedi sárgaréz tokban volt, ami szintén az izraeli szuvenír-kereskedőtől Adler papon keresztül jutott el Németországba.
Nem sokkal azután, hogy Jacobi visszatért Izraelbe, Hinkel felhívta őt és megkérdezte, hogy segítene-e a Mainzi Könyvtárnak abban, hogy a tekercseket egy izraeli könyvtárnak adományozhassa. Jacobi megígérte, hogy konzultál a mentoraival Bar-Ilanon, akik mindannyian egyetértettek abban, hogy a tekercseket Izrael Nemzeti Könyvtárában kell elhelyezni.
Az ajándékozás a múlt hónapban történt meg, mely alkalomból Jacobi visszatért Mainzba, hogy átvegye a tekercseket, és előadást tartott Eszter könyvéről az átadó ünnepség részeként.
A tekercsekkel együtt egy negyedik könyvet is ajándékoztak a jeruzsálemi könyvtárnak, amit ugyanazon a poros polcon, a tekercsek mögött fedeztek fel. Ez egy ritkább irat volt: az Énekek éneke, amit a zsinagógában pészach szombatján olvasnak.
Az Eszter-tekercsek gyarapítják a Nemzeti Könyvtár Eszter-tekercs gyűjteményéhez, ami 200 részleges és teljes Európából, Jemenből, Iránból, Irakból és Észak-Afrikából származó Eszter-tekercset tartalmaz a 15-20. századból. A könyvtár 8 szamaritánus tóra-tekerccsel rendelkezik a 13-20. századból.
Leor Jacobi az Új Kelet újság vendégszerzője, kalandos kutatásairól tavaly készítettünk vele interjút, a Bar-Ilan Egyetem Zsidó Művészetek Tanszéke és a Német-Izraeli Alapítvány a Tudományos Kutatásért és Fejlesztésért A Tóraszekrény a német földeken c. projektjének koordinátora.
Az izraelinfo.com szerzője, az Új Kelet újság főszerkesztője
