A Nyugat-galileai Evron kibuc az évek folyamán beékelődött Naharia városába, így most csak egy tábla jelzi a bekötőutat a város forgalmas főútja mentén. A kibuc fáinak gyűrűjében álló házak egyike a magyar zsidó történelem fontos szereplőjének, Jámbor Ferencnek állít emléket. A „Beit Jámbort” 1967 júliusában avatták fel, az író halálának harmadik évfordulóján. Az emlékház létrehozásával Jámbor utolsó kérését teljesítették, miszerint könyvtárát ne hagyják szétszóródni. Ennek megfelelően gazdag könyvgyűjteményét a kis épületben helyezték el.
Többek közt fellapozhatók az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat (IMIT) évkönyvei, több enciklopédia, Shakespeare összes drámája, Ady kötetei és a Talmud vastag könyvei is a polcon sorakoznak. A házban elhelyezett bútorok többsége szintén Jámbor öröksége, ahogy a szoba padlóján végigfutó szőnyegek is. Az íróasztala fölött korán elhunyt felesége, Bogyó rajzolt portréja függ, alatta Mann Becalel, a kibuc egykori szobrászművészének Jámborról mintázott alkotása.
Jámbor Ferenc Besztercén született, orvosi pályára készült, azonban 1922-ben Kolozsváron betévedt az Új Kelet szerkesztőségébe, ahol beleszeretett az újságírásba. Rövidesen a szerkesztőség tagjai közé fogadta. Tehetségének köszönhetően 1927-re a lap felelős szerkesztőjévé vált, Marton Ernő mellett ő alakította a lap tartalmát és irányvonalát. A humanista szocializmust és cionizmust egyaránt magáénak vallotta, így a Hasomer Hacair baloldali cionista mozgalomba találta meg helyét. Két évtizeden keresztül a mozgalom szellemi vezetőjeként és patrónusaként ismerték Erdélyben. 1941-ben érkezett Palesztinába, majd rövid ideig a Dália kibucban telepedett le. Csatlakozott az Al Hamismar napilap szerkesztőségéhez, majd az Új Kelet 1948-as újraindítása után külső munkatárs státusszal került vissza a kolozsvári újságírói gárdához. Az Új Keletben publicisztikával tűnt ki. Írásaiban többnyire Izrael fontosabb társadalmi, közegészségügyi, politikai témáiról értekezett.
Nem véletlen, hogy Jámbor Ferenc emlékházát Evron kibucban állították fel. A települést az erdélyi Hasomer Hacair mozgalom tagjai alapították. Erdélyben készültek fel a haluc-életre, majd a csoport tizenöt fős magja 1938-ban indult el Erec-Izraelbe, később egy kisebb lengyel-német csoporttal együtt alapították meg Evron kibucot. Az emlékház avatásán a kibuc-tagok mellett barátok, kollégák, mozgalmi tagok is részt vettek. A hátrahagyott vendégfüzet tanúsága szerint számos látogató tette tiszteletét az emlékhelyen, igaz az elmúlt években mindinkább kevesebben. A jelenleg Jámbor könyvei között sorakozó asztaloknál a kibuc diákjai tanulnak iskola után, a felnőttek olvasó szobaként használják a termet, illetve előadásokat, magánórákat tartanak benne. A könyveken mindeközben vékony porréteg jelent meg, a kibucban ma már elvétve akad olyan ember, aki el tudja olvasni a magyar betűket. Mindazonáltal az emlékház él és tovább őrzi Jámbor Ferenc, valamint az izraeli magyar-zsidó közösség emlékét.
Csíkszeredában született, egyetemi tanulmányait a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (Kolozsvár) és a CEU-n végezte. Kutatási területe az erdélyi zsidóság és a magyar nyelvű izraeliek története. Az Eszterházy Károly Egyetem doktori hallgatója, a Múlt és Jövő és az Erdélyi Krónika munkatársa.
