A pártlisták véglegesítésével és leadásával hivatalosan is megkezdődött pénteken a szeptember 17-i előrehozott parlamenti választások kampánya.
A Háárec című újságban pénteken megjelent elemzés szerint ezúttal meglehetősen nagy a bizonytalanság, és a pártoknak sem lesz könnyű mozgósítani: Izrael történetében még sohasem volt nyáron kampány, amikor az emberek nyaralnak, és ráadásul egy éven belül már másodszor próbálják az urnákhoz szólítani a szavazópolgárokat.
A lap szerint a kormányzó jobboldali Likud az üldöztetés érzését próbálja felébreszteni híveiben, és a gyűlöletet a Demokratikus tábor nevű baloldali pártban induló Ehud Barak ellen, aki a közvélemény-kutatási eredmények szerint a legnépszerűtlenebb ellenzéki jelölt.
A párt másik célja az oroszul beszélő izraeliek megnyerése és elcsábítása Avigdor Liberman pártjától (Izrael a Hazánk), és ezzel szakértőik szerint akár négy mandátumot is szerezhetnek.
Ennek érdekében Benjamin Netanjahu miniszterelnök, a Likud elnöke, és Vlagyimir Putyin orosz elnök közös képei díszítik az utakat, noha sokak szerint a Putyin-barátság hangsúlyozása kétélű fegyver, mert a volt Szovjetunióból érkezettek többsége olyan volt tagköztársaságokból származik, ahol éppenséggel nagy az ellenállás az orosz elnökkel szemben.
A tizenhármas kereskedelmi tévécsatorna csütörtök este bejelentett közvélemény-kutatási eredményei szerint a Likud harminc mandátumot szerezne meg a százhúszból, ha most lennének a választások. A Likudnak hatvanegy jobboldali és ultraortodox mandátumra lenne szüksége ahhoz, hogy Liberman támogatása nélkül is bizonyosan Netanjahu alakíthasson kormányt, de jelenleg csak ötvennégy ilyen politikus jutna be a kneszetbe.
A legnagyobb ellenzéki párt, a centrista Kék-Fehér „Netanjahut csak Netanjahu érdekli” jelmondattal vágott bele a kampányba. A pártnak huszonkilenc mandátumot adnának most a megkérdezettek, így egy mandátum választja el őket a Likudtól.
A baloldali Demokratikus tábor egyelőre kampánygurut és világos üzeneteket keres a Háárec értesülései szerint, s e pillanatban mindössze kilenc képviselőt delegálhatnának a kneszetbe.
A baloldal másik pártja, a Munkapárt szövetkezett a Híd (Geser) nevű, szociális ügyeket hirdető párttal, és céljuk az társadalom perifériáján élő „ingadozó likudnyikok” megnyerése, átállítása. Hat héttel a választások előtt mindössze hat mandátumot kapna Simon Peresz és Jichák Rabin nagy múltú pártja ezzel a stratégiával.
Elemzések szerint várhatóan Liberman lesz a királycsináló, aki eldöntheti majd, hogy a Likud vagy a Kék-fehér vezetője alakíthat-e kormányt. Liberman kampányában az ultraortodoxok befolyásának növekedését támadja, „Legyen Izrael újra normális” – hirdeti óriásplakátjuk az ország legforgalmasabb útján, az Ajalon autópálya tel-avivi szakaszán.
A közvélemény-kutatási adatok szerint két számjegyű, tizenegy mandátumos képviselői frakciót szerezhet Libermannak szembehelyezkedése a jobboldali-vallásos koalícióval, várhatóan legalábbis megduplázhatja befolyását a kneszetben.
A Likudtól jobbra lévő Egyesült jobboldal párt hagyományos szavazótáborára, az 1967-ben Jordániától elfoglalt területeken felépített izraeli települések lakóira számít, s mindazokra, akik szerint Netanjahu nem bánik elég kemény kézzel Izrael ellenségeivel. Ez a politika is tizenegy képviselőt ért augusztus elején a felmérés szerint.
Az ultraortodox és az arab pártokat Izraelben szektoriális pártoknak nevezik, ezek szinte kizárólag saját lakossági csoportjukon, szektorukon belül kampányolnak, főleg csupán a szavazáson való részvételért. Az ultraortodoxok jelenleg hat-hét, az egyesült arab pártok pedig tizenegy mandátumra számíthatnak.
Nem tűnik valószínűnek, hogy a jobboldali és a vallásos pártok együtt garantálni tudnák Netanjahu következő kormányalakítását. És az is bizonyos, hogy ha szeptemberben nem lesz elég nagy a jobboldali tábor, akkor erre nem lesz újabb esélye, mert az izraeli politikai élet számos szereplője bejelentette már több fórumon, hogy Netanjahu esetleges kormányalakítási sikertelensége esetén nem írnak ki ismét, harmadszor is választásokat, hanem más politikus kap majd lehetőséget.
Izraelben azért kell előrehozott parlamenti választásokat tartani, mert az áprilisi választások után Netanjahu nem tudott kormányt alakítani.
Újságíró, az MTI jeruzsálemi tudósítója
