Ezekkel a reformokkal Izrael jobban teljesítene

Amir Yaron professzor, a Bank Israel elnöke

Véletlen az egybeesés vagy nem, de éppen egy tegnapi (augusztus 18.), a Statisztikai Hivatal által a gazdasági növekedés drasztikus csökkenését (1% az elmúlt negyedévben) mutató adat közzétételével egy időben adott közzé ma az Izraeli Nemzeti Bank is egy részletes jelentést, amely konkrét ajánlásokat fogalmaz meg az izraeliek életszínvonalának növelésére és a munka termelékenységének javítására.

A jelentés háttere az, hogy Izraelben a munkatermelékenység (GDP/óra) átlagosan 24%-kal alacsonyabb, mint az OECD országok átlaga.

Az Izraeli Nemzeti Bank (IB) nemcsak a fenti adat miatti aggodalmának ad hangot, hanem megoldásokat is ajánl az aggasztó helyzet javítására, például az oktatásba és az infrastruktúrába történő beruházások végrehajtásával. A bank által ajánlott megoldások akár 40 milliárd sékelnél is magasabb beruházást igényelnének, ami nagyon nagy összeg, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy már így is magas a költségvetési hiány. Másrészt az IB álláspontja szerint ezek olyan befektetések lennének, amelyek hosszú távon hasznosak lesznek az izraeli gazdaság számára, mert növelnék a munkatermelékenységet – és mert ezeken a területeken (oktatás, képzett munkaerő növelése, szegénységi olló csökkentése) nem volt megfelelő állami beruházás az elmúlt időszakban.

Az izraeli központi bank utalt arra, hogy ajánlásait a beruházások finanszírozásával, a költségvetési prioritások megváltoztatásával, egyes helyeken ésszerűsítésével kellene végrehajtani, nem pedig adóemeléssel, illetve a költségvetési adósságok emelésével. Hogyan lehetne javítani az életszínvonalat és csökkenteni a fejlődő országokhoz képest mutatkozó nagyfokú lemaradást az izraeli nemzeti bank szerint?

Az ipari támogatások megvonása

El kell törölni az iparban és az exportőröknek járó adókedvezményeket és egyéb támogatásokat, amely a más iparágakkal szemben ezeket előnyösebb helyzetbe hozza. Az IB azzal érvel, hogy az állami juttatások ilyenfajta felosztása nem hatékony, és azt eredményezi, hogy az állam többet fektet ezekbe az iparágakba, mint az a fejlett országokban elfogadott – miközben az építőipart, a kereskedelmet és a szolgáltatóipart elhanyagolja.

Az IB azt javasolta, hogy a támogatásokat méltányosabban és egyenlőségi alapon osszák el, és inkább összpontosítsanak azokra a vállalkozásokra, amelyek egyedi ismeretekkel és innovációval foglalkoznak, és emiatt húzóerővel hatnak további vállalkozásokra is.

Oktatás

“A hatékonyabb munkatermelékenység növelése felé vezető út elsősorban a humán tőke fejlesztésére irányuló politikán keresztül vezet” – mondja ki egyértelműen a jelentés. Többet kell befektetni az iskoláskor előtti oktatásba – a szegényebb rétegek részére szubszidiált bölcsődei rendszerrel és inkább az oktatásra, mint a bölcsődés korúak “megőrzésére” szakosodott intézmények létrehozásával. Ezen kívül foglalkozik a jelentés a tanárok fizetésével és a szakma jobb elismerését, a fizetések emelését és a munkakörülmények sürgős javítását javasolja, különösen a pályakezdők részére.

Fontos része a jelentésnek az is, amely kiemeli, elengedhetetlen szükség van az ultra-ortodox és arab szektor oktatási költségvetésének növelésére, leginkább az alapvető tantárgyak – például a matematika és az angol területén, mert így lehet csak elérni ezeknek a rétegeknek a képzett munkaerőpiacon történő elhelyezkedését. Erre különösen nagy hangsúlyt kellene fektetni, hiszen a statisztikák szerint az ultra-ortodox és arab lakosság 2065-ra már a lakosság felét teszi majd ki.

Iskolai szünidő

Az IB jelentése szerint túlságosan hosszú iskolai szünetek is negatív hatással vannak a termelékenységre, főleg amiatt, hogy a szünidők magas számához képest Izraelben kevés a munkahelyi szabadnapok száma. A probléma megoldására azt javasolták, hogy szüntessék meg a pénteki oktatást, amikor a legtöbb szülő egyébként sem dolgozik, és az így felszabadult óraszámokat vigyék át a szünidőre, egyszóval legyen rövidebb a vakáció.

Infrastruktúra

Az IB a jelentés egy teljes fejezetét szenteli az infrastrukturális beruházások növelése fontosságának. A forgalmi dugók problémája miatt a bank javasolja a tömegközlekedésbe történő beruházások mértékének növelését, különös tekintettel a tel-avivi metropolisz föld alatti közlekedési hálózatának kiépítésere, valamint a kevésbé zsúfolt részeken a kizárólag tömegközlekedésre kijelölt útvonalak kiépítését.

Ezenkívül a tömegközlekedési eszközök használatának ösztönzése érdekében a bank javasolta a dugódíj bevezetését a nagyobb városok bejáratánál, de hangsúlyozza, hogy ezt a tömegközlekedési alternatívák effektív bővítésével párhuzamosan kellene alkalmazni. A magánjárművek használatának csökkentésére javasolják a gépjárművek használatához járó munkabér-kedvezmények eltörlését, ehelyett a munkáltatókat a közösségi közlekedés alkalmazására kellene motiválni, és ebbe az önkormányzatokat is bevonni.