Megtalálták a “bronzkori New York”-ot Izraelben

Egy 5000 évvel ezelőtt virágzó nagyváros maradványaira bukkantak Izraelben – jelentette a Háárec című újság honlapja vasárnap.

Az En Esur nevű helyen egy útépítés során előbukkant városban időszámításunk előtt 3000 évvel hatezren éltek, ami abban a korban hatalmas településnek számított.

A föld alól előbukkant város méretében jelentősen megelőzi az Izrael földjén eddig legnagyobbnak tekintett kora bronzkori Jerikót és Meggidót, noha elmarad az Egyiptomban és Mezopotámiában feltárt korabeli városias településektől.

A leletek alapján már a korai khalkolitikumban (kőrézkor), hétezer éve jelentős nagyságú falu volt ezen a helyen, ami alapján át kell írni kissé ennek a kornak a történelmét, mert már az eddig gondoltnál korábban megindulhatott a városiasodás.

Az észak-déli 6-os autópálya egyik bekötőútjának építése közben bukkantak a Tel-Aviv és Haifa között félúton az ősi település nyomaira – a helyi törvények szerint meg kellett kezdeni az ásatásokat.

Ez Izrael eddigi legnagyobb ásatási területe, de Jichák Paz, az Izraeli Régészeti Hivatal (IAA) szakembere a lapnak azt nyilatkozta, hogy az eddig feltárt terület csak az egykori város 10 százaléka.

A Földközi-tenger déli medencéjének most előkerülő eddigi legnagyobb városában az épületek maradványai alapján fejlett hatalmi központ működött számos középülettel a 65 hektár nagyságúra becsült területen, ami a korabeli Jerikóénak a tízszerese.

Az írásbeliség előtt megszületett város tervezett és sűrűn lakott volt, a lakóépületek mellett raktárak és magtárak álltak a kikövezett utcák mentén. Tornyokkal megerősített, két méter széles városfal védte a települést, amelynek a falon kívül saját temetője is volt valószínűleg a társadalmi helyzet alapján differenciált egyszerűbb és jelentősebb sírokkal.

A legnagyobb, 25 méter hosszú épület szakrális célokat szolgálhatott, embert utánzó figurákat találtak benne, mellette két hatalmas, messziről odavitt kőalapot, melyek egyikén állatok csontvázaira leltek.

A szakemberek egyelőre nem tudják, hogy miért, de a nyomok szerint i.e. 3050 körül a várost elhagyták lakói. Az ásatások befejezése, a leletek dokumentálása után az árkokat betemetik, folytatják az útépítést, s várhatóan nem lesznek látogathatók a váratlanul megtalált ősi város maradványai.