Kettős kiállítás nyílt csütörtökön Tel-Aviv-ban, a kikötői szórakozónegyed 11-es pavilonjában. Egyszerre láthatóak Robert Capa izraeli államalapítás körül készített fényképei, és „Mindennapok művészete, iparművészet és design Magyarországról” címmel egy magyar iparművészeti alkotásokat felvonultató tárlat.
Az ünnepélyes megnyitó Sára Ernő tervezőgrafikus, a Magyar Művészeti Akadémia tagjának tárlatvezetésével kezdődött. A termet végigjárva kiderült, hogy igen sokszínű és változatos anyagot hoztak el Izraelbe megmutatni: ékszer tervezéstől kisplasztikákig, közlekedési formatervezéstől hangfalig, hangszerekig és plakátokig negyvenhét magyar művész több mint száz alkotását, sőt még egy budapesti tipográfiai diák újonnan tervezett héber betűkészletét is megtekinthetik az izraeli érdeklődők.
A tárlatvezetés után Benkő Levente nagykövet köszöntötte az egybegyűlteket a tavasszal kezdődött kulturális évadnak ezen vizuális művészeti rendezvényén, amely a korábbi filmes, színházi és egyéb előadóművészeit ágakat követi, hogy minél tágabb képet nyerhessenek errefelé a magyar kultúráról.
Vashegyi György karmester, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke is üdvözölte a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének és a Tel-Aviv – Budapest testvérvárosi kapcsolatok megteremtésének harmincadik évfordulójára rendezett évadot, és benne ezt a legújabb kiállítást. A szervezők hangsúlyozták, hogy a tárlaton a minél sokszínűbb kép kialakítására törekedtek, s ezért az alkotók között vannak fiatalok és idősebbek, kezdők és befutott művészek, és persze számos művészeti ág képviselői is. Ezzel a változatossággal a sokféle dialógus megteremtése volt a céljuk.
Boronyák Vivien a budapesti Capa központ munkatársa is felszólalt, s elmondta, hogy az 1948 és 1950 között Izraelben, vagy eleinte még Palesztinában készült Capa képek izraeli bemutatásával egy kicsit haza is hozta azokat, s felszólította a közönséget, hogy bátran lépjen közelebb hozzájuk a jobb megértés szellemében, hiszen Capa is azt mondta, hogy ha nem elég jó egy kép, akkor a fotós nem ment elég közel a tárgyához.
Végül a Nagykanizsán, Jugoszláviában született Izrael-díjas Dan Reisinger, az izraeli design – művészet egyik megteremtője, doyenje is felszólalt. A pavilon falán, díszhelyen az ő legendás 1956-os plakátja is látható, amely a nagyvilág szolidaritását sürgette a forradalom leverése utáni százezres magyar menekült-tömegek számára. Ő is üdvözölte a kiállítás létrehozóit, megköszönte munkájukat és sok sikert kívánt a tárlathoz.
Újságíró, az MTI jeruzsálemi tudósítója