A mamsiti vásárban találtam. Piszkos volt és nehéz. Itthon megmértem: kb. 1 kg (974 g).
150 sekelért kínálta a beduin árus és 40-et ki is fizettem érte, mert az volt az érzésem, hogy műkincsre bukkantam.
Mamsit a világörökség része. Az ókorban elpusztult nabateus várost sosem lakták újra, régészetileg ezért is nagy jelentőségű. Izraelben itt találták eddig a legnagyobb műkincsgyűjteményt. A nagy kiterjedésű romváros területén többek közt 10 500 ezüstpénzt és 72 kg-nyi öntvényt találtak a helyi öntöde mintáival.
A romvárosnak a negyede sincs feltárva, és a déli határán húzódó völgy felől szabadon megközelíthető az egyébként kerítéssel körbevett terület. Az évtizedek, évszázadok során rengeteg tárgy került a közeli beduin törzsek birtokába. Sokszor előfordul, hogy ócskapiacon bukkannak fel és fillérekért cserélnek gazdát hatalmas értékű műtárgyak.
Antik eredetű vajon a tál? És miből készült? Ez utóbbi kérdés volt a könnyebb.
A vízkiszorításos térfogat-meghatározási módszerrel mért 140 cm3 körüli térfogattal elosztva a tál 974 grammos tömegét 7g/cm3 körüli anyagsűrűséget kaptam. Ez, ha nem tévedek, egyfajta sárgarezet tesz valószínűvé (~75% réz, ~25% cink). A hasonló sűrűségű fémek közül a vas/acél ötvözetek jöhetnének még szóba, de ezeket kizárja a sárga szín.
Az eredet kérdés eldöntéséhez viszont már szakember kell. A rendelkezésemre álló anyagszerkezeti, helyismereti, és történelmi/régészeti adatok alapján simán elképzelhető, hogy a műtárgy valóban ókori eredetű. Persze ettől még lehet, hogy nem az.
A mamsiti kincs nagy részét a jeruzsálemi Izrael Múzeum őrzi. Itt az ideje egy újabb látogatásnak.
Pedagógus, tanár Jeruzsálemben, az Izraelinfo állandó szerzője
Köszönjük támogatásotokat, ez tart életben minket! Ha szerinted is szükség van az Izraelinfóra, csatlakozz a támogatóinkhoz itt. Minden más támogatási forma itt.
