Egységkormány – kell ez nekünk?

Fotó: Beni Ganz Facebook-oldala
Fotó: Beni Ganz Facebook-oldala

A választási eredmények kihirdetése óta mind a pártok, mind a média folyamatosan hangoztatja, hogy az eredmények tükrében a nép akarata egyértelműen a Kék-Fehér–Likud egységkormány. De vajon tényleg ezt mutatja-e az eredmény, valóban ezt akarják-e a választók, és egyáltalán, milyen eséllyel működhet egy ilyen kormány?

Valóban két nagy párt kapta a szavazatok valamivel több mint felét, de miért jelentené ez automatikusan azt, hogy a szavazók e két párt közös kormányalkotását kívánják? A kampány során mindkét párt ígéretet tett választóinak arra, hogy a másik oldalt távol tartja a kormánytól. A Likud igyekezett egybemosni a baloldalt az anticionista arab pártokkal és azok agendájával, míg a Kék-Fehér pártszövetség a Likud, illetve a jobboldali–ortodox szövetség leváltását tűzte ki célul. A Kék-Fehérek egyik központi kampányígérete Netanjahu eltávolítása volt, rámutatva, hogy az általa vezetett koalíció hogyan teszi tönkre közös jövőnket szinte minden téren: az egészségügy fenyegető forráshiánya, a bíróságok függetlenségének veszélybe kerülése, az oktatás színvonalának romlása, a vallási kényszer terjedése, az egyre súlyosbodó megélhetési problémák, a lakásárak emelkedése és a külpolitika botrányos helyzete mind terítéken voltak. A Likud az ország zsidó értékeinek és területi egységének elveszítését vetette vetélytársa szemére, valamint természetesen a biztonsági kérdéseket állította a kampánya középpontjába – mint mindig.

A Likud választóinak túlnyomó többsége meg van győződve arról, hogy egy Kék-Fehér kormány az ország vesztét, sőt a zsidóság felmorzsolódását eredményezné, mindezt anticionista erők külföldi tőkéjén.

A Kék-Fehér választók azért szavaztak a Gantz vezette szövetségre, mert nem akarják Netanjahut látni a miniszterelnöki székben, mert nem akarják, hogy Ayelet Shaked folytassa a bírósági függetlenség és a jogállam szétverését, mert nem akarják, hogy az ortodox pártok beszüntessék az életet szombaton, és nem akarják, hogy Szmotrits vezesse az oktatási tárcát.

A két partra szavazók egy dologban értenek egyet: nem akarják, hogy a másik kormányon legyen. Főleg nem, ha nem is csak a Likudot tekintjük az egyik oldalnak, hanem az 55 képviselőt tömörítő jobboldali–ortodox tábort.
Tehát miért van akkor ezzel tele a média, illetve miért erőltetik a pártok a „mindenki egységkormányt akar” tézist?

De még ha létre is jönne ez az egységkormány – miként kormányoznának? Hogy lehet összeegyeztetni Bennett, vagy Smotrits oktatáspolitikáját Lapidéval? Miként fogja Avi Nissankor a gazdasági kérdéseket egyeztetni Kahlonnal, hogy fogja Yael German irányítani az egészségügyet Litzmannal?

Miért ennyire kívánatos az egységkormány, ki akarja, és kinek jó?

Szerinted legyen egységkormány?

Betöltés ... Betöltés ...