A Társadalombiztosítási Intézet idén is közzétette az éves (2018-ra vonatkozó) szegénységi- és társadalmi különbség indexet, amely szerint minden ötödik izraeli szegény. Nőtt a szegénységben élő gyermekek és időskorúak száma. A szegénységi ráta a gyermekek körében 0.4%-kal, az idős polgárok körében 1.6%-kal nőtt a tavalyi adatokhoz képest.
A TB (Bituach Leumi) jelentését megtévesztő szövegű közleményben adták ki, főcíme a szegénységben élő családok számának csökkenését állította , és Benjamin Netanjahu, az idén augusztustól szociális miniszterként is működő kormányfő nem valós számadatokat tükröző kommentárt fűzött hozzá. A jelentésről kiadott közleményben azonban már a valós adatokat írták: nem a családok száma, hanem azok aránya csökkent az elmúlt évhez képest (18.4%-ról 18%-ra). Ennek okát azonban a közleményben sajnos nem árulták el, pedig a jelentésben kifejtették. Technikai méréseltolódásról van szó, amit a rengeteg kelet-jeruzsálemi szegény család hiányos, esetenként téves felmérése okozott.
A TB jelentése szerint az idősek szegénységi arányának emelkedését egyrészt az általános életszínvonal javulása okozta, ami a szegénységi küszöböt 4.1%-kal növelte, másrészt a nekik járó társadalombiztosítási juttatások csekély emelkedése (0.3%), mert ezt nem az életszínvonal általános emelkedéséhez, hanem csupán az árindex növekedéséhez képest emelték. Jelenleg az árindexhez kötött időskori nyugdíj 1558 sékel (80 év felett 1646 sékel). Megjegyzendő, hogy például a képviselők, miniszterek fizetését viszont a mindenkori átlagbérhez kötötték, és ez idén mintegy 3%-kal növekedett…
A jelentés azt is kimutatja, hogy 2018-ban 1 810 500 ember élt szegénységben Izraelben. Minden ötödik izraeli szegénynek minősül, közöttük 841 700 gyermek. Ez azt jelenti, hogy Izraelben minden harmadik gyermek él szegénységben, élelmezésük sincs megfelelő biztonságban. Az izraeli szegénységi ráta azonban változatlan, 21.2% maradt. 2018-ban az egyéni szegénységi küszöb 3593 sékel, a párban élőké 5750 sékel, vagyis az ennél kevesebbet keresőket szegénynek tekintik. Egy hatszemélyes család szegénységi küszöbe 12 218 sékel, vagyis ha a négy vagy annál többgyermekes családokban mindkét házastárs csak minimálbért (5300 sékel) keres, akkor ez nem elegendő ahhoz, hogy a hivatalos szegénységi küszöb fölé kerüljenek.
A jelentés csak egy pozitív tendenciát mutat 2017-hez képest : csökkent a szegénységben élő családok aránya. 2018-ban 469 400, 2017-ben pedig 466 400 család élt szegénységben, miközben számuk nőtt, arányuk csökkent az ország lakosságának még nagyobb növekedése miatt. Egy további, kismértékű javulás a szegénység mélységével, nagyságrendjével kapcsolatos, ha azt vizsgáljuk, hogy mennyire távoli a szegények valós jövedelme a szegénységi küszöbhöz képest. Ez, a szegénység mélységét jelző adat 2018-ban 5%-kal csökkent, viszont ugyanez nőtt az idősek körében. Azaz az idősekből álló szegény családok jövedelme lefelé távolodott a szegénységi küszöbtől.
A jövedelmi egyenlőtlenséget vizsgáló Gini-index 1.3%-kal növekedett, vagyis fokozódott az egyenlőtlenség. Az elmúlt években, 2000 elejétől 2017-ig ez az index javuló tendenciát mutatott, összesítve 10%-kal csökkent, de az egyenlőtlenségi mutató 2018-os emelkedése miatt az Izrael és a fejlett országok átlaga közötti különbség végül 10%-ra nőtt, szemben az 2017-ben mért 5%-al. A nemek közötti egyenlőtlenség 2018-ban 1 százalékponttal nőtt 2017-hez képest: a nők körében 0.2 -al nőtt, míg a férfiaknál 0.8 százalékponttal csökkent a szegénység gyakorisága.
Ezekkel az adatokkal sajnos 2018-ban is rossz képet mutatunk nemzetközi összehasonlításban. Izrael a fejlett országok között a szegénységi rátát “vezető” négy ország egyike (csak az USA, Törökország és Korea helyzete rosszabb) a gyermekszegénység terén pedig még ennél is szomorúbb helyzet.
A Társadalombiztosítási Intézet vezérigazgatója, Meir Spiegeler a következőket fűzte a jelentéshez: “Noha biztató adatok állnak rendelkezésre, még mindig sok munka áll előttünk. A kormány kötelessége, hogy további erőfeszítéseket tegyen a szegénység nagyobb arányú csökkentése érdekében, különös tekintettel az idősekre. A Társadalombiztosítási Intézet véleménye szerint az átlagbérekhez kell igazítani az időskori juttatásokat, szemben a jelenlegi, árindexhez kötéssel. Erre a változásra elsősorban a növekvő élettartam miatt van szükség, a társadalomnak kötelessége a méltóságteljes élet biztosítása a közel egymillió nyugdíjkorú állampolgár számára”.
Vajon miért nem ez az immár harmadik parlamenti választásokon induló politikusok, pártok egyik fő programja?
Ügyvéd, az Izraelinfo állandó szerzője. Az ELTE ÁJTK-n és a CEU alkotmányjogi karán végzett. 1995 óta él Izraelben. Jogászként dolgozik egy magáncégnél, mediátor (bírósági közvetítő). Izrael központjában él férjével és négy gyermekükkel. Hobbija az állampolgári ismeretek és az izraelinfo.com magazin, aminek főszerkesztő-helyettese.
