A Közel-Kelet legdemokratikusabb állama Izrael, de egyre korruptabbnak számít

167 ország közül aránylag jó, 28. helyen áll idén Izrael az Economist Intelligence Unit demokráciaindexeinek listáján. Ezzel a „hibás demokrácia” (flawed democracy) besorolásba került. Regionális szinten a legjobb helyen áll, minden kelet-európai és több nyugati államot is megelőz.

A lista összeállításakor öt szempont alapján vizsgálta az Economist felmérése az országokat. Mindegyikben 0 és 10 pont között osztályozták a demokrácia elemeit, ez alapján így áll Izrael:

  • választási rendszer és többpártiság: 9,17 pont
  • a kormányzat működése: 7,86 pont
  • politikai részvétel: 8,89 pont
  • politikai kultúra: 7,50 pont
  • civil szabadságjogok: 5,88 pont

Az izraeli demokráciaindex 7,86-as átlagú értékelése a tavalyi 7,79-hez képest 5 századdal jobb. A lista élén Norvégia, Izland és Svédország áll. A számok alapján úgy tűnik, jelenleg a világ Európától tanulhat leginkább, ami a demokráciát illeti: a 22 „teljes demokrácia” besorolású állam közül 12 EU-tag. A nem európai országok közül Új-Zéland, Kanada és Ausztrália kapta a legjobb értékelést. A “hibás demokrácia” kategóriában 54 ország szerepel, a “keverék rendszerű”-be 37, a maradék 54 “tekintélyelvű” államnak számít.

A szomszédos Palesztina helyzetét is mérik, ami a korábbi “kevert” kategóriából a “tekintélyelvű” értékelésbe csúszott le. A Közel-Keleten egyébként egyetlen “teljes demokrácia” sincs, 2 ország a hiányos kategóriában, 3 a kevertben és 15 az autoriterben szerepel. Ez azt is jelenti a felmérés készítői szerint, hogy a 2010-es Arab Tavasz sem hozott jelentős változást a 2006-os adatokhoz képest a demokratizáció irányába, egyedül Tunéziának sikerült ezen a téren fejlettebb kategóriába kerülni és nem kevesebb, mint 10 helyet előrelépni a listán. Ez a régió egyébként a világon a legrosszabb, ami a demokrácia osztályzását illeti.

Izrael nem korrupt, de veszélyesen romlik a helyzet

Ez derül ki a Transparency International friss jelentése alapján. Ebben ismét kiszámolták a Korrupció Érzékelési Indexet (CPI), ami üzletemberek és szakértők érzékelése alapján mutatja a közszektor korrupciós fertőzöttségét.

A Korrupció Érzékelési Index adatai alapján Izrael helyzete tovább romlott, miután az ország idén megint egy hellyel lejjebb került és 35. lett a listán, összesen 60 ponttal. Az OECD országok között ez csak a 24. helyhez elég, a Közel-Keleten csak a harmadik legjobb az Arab Emirátusok (72 ponttal a 21.) és Katar (62 ponttal a 30.) után. Az utóbbi három évben Izrael egyre lejjebb kerül ezen a listán, 2016-ban még a 28. helyen álltunk.

“A felmérés azt mutatja, hogy Izrael egyre inkább közeledik az 50 pontos „vörös vonalhoz”, amely alatt az index által definiált országok már magasan korruptnak számítanak” – nyilatkozta a Transparency International izraeli irodája.

A Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perceptions Index – CPI) 12 szervezet 13 felmérésének és értékelésének a felhasználásával készíti el a Transparency International Berlinben található központi titkársága. A CPI alapjául szolgáló mérőeszközök szakértők és üzletemberek megkérdezésének eredményeként állapítják meg az egyes országokban a közszektor korrupcióját az állami intézményrendszer, a gazdaság és a társadalom fertőzöttsége alapján. 2019-ben 180 országról volt elérhető megfelelő adat. A TI kutatói a háttérindexek pontszámait 0-tól 100-ig terjedő skálára vetítik, és az alindexek pontszámának átlagolásával számítják ki az egyes országok CPI pontszámát. A Korrupció Érzékelési Indexben a 0 a korrupcióval leginkább, a 100 a legkevésbé fertőzött országot jelzi. Idén 43 pont volt a mért országok átlaga.

A TI izraeli irodavezetője, Nili Arad nyugalmazott bírónő szerint “az eredmények ellenére Izrael nem korrupt ország.” Ugyanakkor hozzátette: “Az állam polgárai és lakosai nehéz időket élnek.” Úgy véli, az index azt mutatja, hogy “ki vagyunk téve a szélsőségesség és a radikalizálódás gonosz erőinek és egy olyan negatív tendenciáinak, ami az izraeli demokrácia alappilléreinek számító intézmények legitimitását kérdőjelezi meg, ideértve a nyomozóhatóságokat és az ügyészséget, az igazságszolgáltatást és a bűnüldözést, valamint a szabad sajtót. Csúszós lejtőn indulhatunk el olyan országok irányába, amelyeket korruptnak tekintünk.”