A járvány miatti félelem és a gazdasági nehézségek miatt az izraeli munkáltatók is megszorításokra kényszerülnek, a dolgozók közül sokan munka helyett napokra, hetekre karanténba kötelesek vonulni. Az alábbiakban összeszedjük a járvány legfontosabb munkajogi kérdéseit.
A karantén ideje: fizetett betegszabadság
Több szektorban ajánlják az otthoni munkavégzésre való áttérést, ahol erre lehetőség van. Ehhez mind a munkáltató, mind a dolgozó hozzájárulására szükség van.
A koronavírus terjedése miatt egyre többen kénytelenek házi karanténba vonulni. Ennek ideje alatt a munkavállalókat betegszabadság illeti meg a munkáltató költségére. A munkáltatók kártérítéséről ezidáig nem rendelkeztek.
Mindazok a munkavállalók, akik az erre vonatkozó iránymutatások és rendelkezések alapján házi karanténba kötelesek vonulni, erről igazolást töltenek le a minisztérium honlapjáról (itt). Ez az igazolás a karantén időtartamára fizetett betegszabadságra jogosít. Nincs szükség más, külön orvosi igazolásra.
A munkavállaló a munkahelyén rendelkezésre álló betegszabadságának terhére, a törvény (vagy a munkaszerződése) alapján jogosult fizetésre. A betegszabadságról szóló törvény alapján az első nap fizetés nélküli, a második és harmadik napért 50 százalék napi munkabér, minden további napért rendes fizetés jár.
A munkáltató nem kötelezheti a karantén ideje alatt a dolgozót munkavégzésre, karantén-kötelesnek tilos a munkahelyre belépnie. A karantén ideje alatt a dolgozót nem lehet állásából elbocsátani.
Csökkentett munkaórák
A járvány miatt kialakult gazdasági válság miatt több munkáltató kényszerül a dolgozók munkaóráit csökkenteni. Az izraeli munkajog szerint (eltérő munkaszerződés hiányában) erre csak abban az esetben van lehetőség, ha egy ilyen változtatásba a munkavállaló is beleegyezik. Ellenkező esetben a munkaszerződés megszegéséről van szó. Megegyezés hiányában a munkáltató köteles mindaddig az eredeti szerződés szerint eljárni amíg el nem bocsátja a dolgozót (meghallgatás, felmondási idő és végkielégítés kifizetésével).
Kötelező szabadság
Fizetett szabadságra, fizetett kényszerszabadságra csak a rendelkezésre álló éves szabadnapok terhére lehet a munkavállalót elküldeni. További megszorítás, hogy amennyiben a szabadság ideje 7 napnál hosszabb, arról a munkavállalót legalább két héttel a szabadság elkezdése előtt értesíteni kell. Amennyiben a dolgozónak nincs elég, fizetésre jogosító szabadnapja, a munkáltató nem küldheti szabadságra az éves szabadság terhére, illetve beleegyezése nélkül fizetés nélküli szabadságra. Ebben az esetben a kényszer-szabadságra küldött dolgozót rendes fizetés illeti meg.
Fizetés nélküli szabadság
A munkajog általános szabálya szerint fizetés nélküli szabadságra csak abban az esetben van lehetőség, ha abba minkét fél – mind a dolgozó, mind a munkáltató beleegyezik, mivel ebben az esetben a munkaszerződést a felek nem bontják fel, de a dolgozó nem jogosult bérre.
Mivel – az alább ismertetett feltételek mellett – egyes esetekben a fizetés nélküli szabadság alatt a társadalombiztosító munkanélküli segélyt folyósít, a járvány miatt kialakult helyzetben a munkáltató, és sokszor a dolgozó részére ez az átmeneti megoldás az egyik legkedvezőbb választás. Azonban amennyiben ebbe a dolgozó nem egyezik bele, a munkáltató nem rendelheti el egyoldalúan a fizetés nélküli szabadságot, hanem mindaddig bért/rendes szabadságot köteles fizetni, amíg a munkavállalót el nem bocsátotta (meghallgatás és felmondási idő és végkielégítés kifizetésével).
Munkanélküli segély
Munkanélküli segélyre általában az jogosult, aki (1) társadalombiztosítással rendelkezik (2) 20-67 éves (3) megfelelő jogosultsági idővel rendelkezik és (4) munkanélküli. Nem csak az elbocsátott dolgozónak, hanem annak is jár segély, akit a munkáltató akarata ellenére (vagyis nem a dolgozó kérésére – de annak beleegyezésével) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságra kényszerített és nem áll rendelkezésére ki nem vett fizetett éves szabadság.
A Társadalombiztosítási Intézet a napokban a koronavírus miatt külön rendelkezést és információt tett közzé (itt), amely egy könnyítést tartalmaz, miszerint a 30 napot meghaladó fizetés-nélküli szabadság igénybevételére kényszerített dolgozók abban az esetben is jogosultak munkanélküli segélyért fordulni, ha még nem használták ki a fizetett éves szabadságukat. Minden más, a segély folyósításához szükséges feltétel változatlan, ezeket személyesen érdemes ellenőrizni.
A segély igényléséhez be kell jelentkezni a lakóhely szerinti Munkaügyi Hivatalnál (erre maximum két hét áll rendelkezésre!).
Ügyvéd, az Izraelinfo állandó szerzője. Az ELTE ÁJTK-n és a CEU alkotmányjogi karán végzett. 1995 óta él Izraelben. Jogászként dolgozik egy magáncégnél, mediátor (bírósági közvetítő). Izrael központjában él férjével és négy gyermekükkel. Hobbija az állampolgári ismeretek és az izraelinfo.com magazin, aminek főszerkesztő-helyettese.
