A negyedik választások elé

A Netanjahu házaspár fotó: Koby Gideon, GPO

Igen, ez nem is kérdés. Azóta tudta, mióta sikerült Ganzot rávenni, hogy mégse hozzák meg azt a törvényt, amely tiltotta volna vád alá helyezett jelölt kormányfői kinevezését. Ganz belement, a Kék-Fehér tömörülésnek vége, nincs többé ellene szövetkezett, egységes ellenzék.

Miért menne bele egy megalázó alkuba, amely miatt másfél év múlva át kéne adnia a hatalmat Ganznak? Miért hagyná, hogy addig is mindenféle miniszteri posztokon ássák alá hatalmát? Hogy is írja Machiavelli? “A bölcs uralkodó tehát ne legyen szótartó, ha ez a magatartás kárára válik, s ha az okok, melyek miatt ígéretet tett, megszűntek.”

Jöhet a negyedik választás, és aztán az ötödik, a hatodik és az azt követő, mindaddig, amíg meg nem szerzi a 61 mandátumot az általa elképzelt kneszethez. Vagy amíg a Likudban egyszer véget nem vetnek mindennek. És mindeközben maradhat családjával, felnőtt fiaival a jeruzsálemi miniszterelnöki rezidencián.

Közben Izrael is tönkremegy, de az eddig sem érdekelte, eztán sem fogja. Hogy is mondta XV. Lajos? “Utánam az özönvíz.” Meg a gazdasági összeomlás, meg az elszegényedés, meg a politikai káosz, meg a politikusok teljes hitelvesztése, meg a demokráciába vetett bizalom felszámolása, és még sorolhatnám.

Ez vár ránk!?