Tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta, a Jeruzsálemi Héber Egyetemen diplomát, majd később doktori fokozatot szerzett.

A térképészet, a kőzet-anyagismeret, az olaj- és gázlelőhelyek feltérképezésének koronázatlan királya volt. Végigharcolta és kutatásaival segítette Izrael összes háborúját. A békéért Izrael földjének megismertetésével dolgozott, kilencvenegy évesen ment nyugdíjba, kilencvenhat évet élt. 2018-ban, Izrael függetlenségének hetvenedik évfordulója előtt pár héttel hunyt el.

Középosztálybeli pesti zsidó családból származott. A családja nyolcéves korában költözik Újpestről a Csengery utcába. Angolul kiadott önéletrajzában (Short Moments from a Long Life – Egy hosszú élet rövid pillanatai) szerényen és részletesen írja le a polgári miliőt, amelyben gyermek- és kamaszkorát töltötte. Meghitt családi séták a Szúnyog-szigeten, Boros bácsi tánciskolája a nagymarosi kávéház teraszán, Balatonlelle a háború előtt, az 1936-os berlini olimpia alatt házi olimpia a Csengery utcai lakásban…

Aztán jön 1938 és a tornatanár azt mondja: Kohn, ülj le, és örülj, hogy még életben vagy! Ekkor változtatja meg az apja a családnevüket Kassaira, de a tornatanárnak ő mindig Kohn marad. Mégis úgy él, mintha nem hatalmasodnának el körülötte a pusztító erők. Nagy természetjáró és tájfutó. 1939-ben országos győzelmet ér el a csapatával. 1943 nyarán a Rómain kielboatot bérel az unokatestvérével és Ágival, a szerelmével. Sokat kirándulnak együtt.

A sárga csillag felvarrásakor döbben rá, hogy a védtelenség azt jelenti, hogy bárki szabadon belerúghat, megverheti, leköpheti, megölheti. A családi vagyont elássák a pincében. A kényszerköltözés után a Palesztina-térképet a Dohány utcai csillagos ház rezsója mögötti sarokban rejtegeti. A Szeleczky-öntödében dolgoznak édesapjával, ahonnan kényszermunkára küldik egy VII. kerületi mosodába. Itt ismerkedik meg a cionista Propper (később Barkai) Jóskával, akivel egészen annak nyolcvankét éves korában Haifán bekövetkezett haláláig barátságban áll.

1944. november 28-án deportálják a Józsefvárosi pályaudvarról Nickelsdorfba. Később Wachau, Mauthausen, Gunskirchen. Tífuszosan, harminchárom kilósan ér haza a Csengery utcába a felszabadulás után.

Szeptemberben a Múzeum körúti geológia tanszéken szerényen néz körül a könyvtárban. Megérkeztem – gondolja. Ezt a sok könyvet mind a szeretett tárgyamról írták, és én nem ismerem, mi áll bennük. Egyedüli zsidóként a tanszéken belevág a kirándulásai és a tájfutásai során második szerelmévé vált földtani tanulmányaiba. Közben cionista szervezetekbe jár. Feliratkozik az alijázók közé, elkezd héberül tanulni. 1949-ben a diákok feketelistájára kerül, és pár óra leforgása alatt elbúcsúzik családjától és szeretett barátaitól, hogy Ágival együtt Szlovákiából Bécsbe, onnan már összeházasodva Olaszországba jusson. Bariból a Acmaut nevű hajóval indulnak el Izrael földjére, a haifai kikötőbe.

A Saar Alija befogadóközpontban, a sátortáborban ellopják a fürdőnadrágját, és meglepődik: zsidók ilyet csinálnak? Visszaemlékezve a lágerre, megnyugszik: sokkal durvább dolgokat is csinálnak egymással a zsidók. Később Givat Saulba kerülnek, egy beit olimba, a friss bevándorlóknak épített kőházba. Amint megérkezik Jeruzsálembe felkeresi a Geológiai Intézetet, ahol hamar alkalmazzák. Egy hét munka után megmondja a főnökének, hogy a munka, amit rábízott hivatalnoki feladat, ő viszont geológus.

„Vegyél egy kalapácsot, egy fejlámpát, 1:20000 méretarányú térképeket az irodából és egy füzetet az írószerboltból, néhány színes ceruzát, és kezdd el feltérképezni a jeruzsálemi korridort Abu Gosig! Tíz napod van rá.” A tizedik napon egy részletes térképpel áll elő. A professzor megkérdezi: „Hogyan tudtál ekkora munkát egymagad ilyen gyorsan elvégezni?” Kassai azt válaszolja: „Keményen dolgoztam, sztratigráfiai (rétegtani) megközelítést használtam, és amikor felderítettem a rétegeket, nem volt nehéz meghatározni a formáció határait és hibáit.” A professzor született geológusnak nevezi.

Ágival Abu Torba költöznek. Néhány hónappal később a professzor, akit Picardnak hívtak, azt mondja: „Két heted van megírni a diplomamunkádat a jeruzsálemi korridorról.” Lehetetlen vállalkozásnak tűnik, de Kassai helytáll, és ugyan segítséggel, de héberül megírja a dolgozatot! Azért kért ilyen gyors munkát Picard, hogy doktori képzésre küldhesse a beosztottját, de közbeszól az élet; be kell vonulnia a hadseregbe, huszonkilenc évesen, az első gyereke, Juditka érkezésekor. A tudományos hadtestbe osztják Rehovotban, a Weizmann Intézet mellett. Eilaton, az Aravában, a Jordán Királyság fennhatósága alatt álló Beit Guvrinban köveket elemez, mintákat gyűjt kézi fúróval a sziklák belsejéből, a terület különböző felszíneiről. Kénkőfeltárást végez a Beeri kibuc és a Gázai övezet közötti veszélyes zónában. Harmincegy évesen leszerel, Juditka akkor már túl van egy hosszú lefolyású poliomielitiszen, ami majdnem megbénítja, de erős gyerek lévén, felgyógyul belőle.

Kassaiban ekkoriban tudatosul az olajkutatás fontossága.

Picard professzorral együtt elhagyja a Geológiai Intézetet, és az Israel Continental kanadai olajvállalatnál helyezkedik el, amelyet Rothschild báró korábbi munkatársa, Abraham Friedman vezet. Új szakterületét, az olajkutatást nem tudományként, hanem művészetként éli meg. Elkészíti Zichron Jakov és a Karmel-hegy térképét.

Elköltöznek Beit Janajba, majd onnan Netanyára. Itt találja meg az izraeli álmot. Van egy kis családja, egy kis háza kis kerttel, benne gyümölcsfákkal, és jó munkája. Ezek mind elképzelhetetlenek lettek volna a reménytelen Budapesten. 1954-ben megszületik a fia, Jaron.

Ebben az évben vesz részt első alkalommal olajfúrásban Zichron Jakov mellett. 1959-ben az akkor megalakuló Lapidot olajkutató cégnél folytatja pályafutását. Nemzetközi tanulmányutakon, konferenciákon vesz részt, és később közel száz kút fúrását irányítja. 1967–1987 között az Oil Exploration elnöke. A világ talán összes országába eljut, 1981-ben még az Antarktiszra is.

Az ekkor már előrehaladott Parkinson-kórban szenvedő Ági arra buzdítja, hogy ne hagyja ki a lehetőséget, és fogadja el a NASA Mars-kutatásával kapcsolatos meghívását.

1992-ben, hetvenévesen helyezi végső nyugalomra szerelmét, bajtársát, családi harmóniájának megalkotóját, Ágit.

Utolsó szerelme, Márta 1957-ben született, abban az évben, amikor Kassai harmincöt évesen autodidakta módon elkezdett festeni.

2000-ben házasodnak össze.

„Két héttel ezelőttig a barátom, az apám, a férjem, az oldalbordám.”

Dr. Kassai korábban az Oil Exploration vezérigazgató-helyettese, a Lapidot olajkitermelő cég vezető geológusa és az Izraeli Geológiai Társaság elnöke volt. Ő képviselte Izraelt a nemzetközi geológiai konferenciákon. Számos térképe, cikke, tudományos munkája jelent meg a világ jelentős geológiai szaklapjaiban.

Izrael alapításának hetvenedik évében hunyt el. Emlékéből és munkásságából fakadjon áldás!


Az írás megjelent a #Izrael70magyar című könyvünkben is. Megvásárolható >>