0.0 – I don’t run (nem futok)

Élvezettel figyelem az oktatási rendszer különböző Facebook csoportjaiban a bejegyzéseket.
Eszembe jut, hogy mit csinált a vasalódeszkás tornatanár Makóról – ha tanuló lennék, biztos kipróbálnám otthon.
Digitális testnevelés.
A tanítóképző főiskolán – ahol végeztem – nem tanították az úszást. Nincs előadó és nincs uszoda sem. A testnevelés oktatástervében nem is szerepel semmiféle vízi sport. Pedig vannak tengereink és tavaink, sőt néha folyónk is.
De menjünk tovább, nem csak uszodák, hanem normálisan felszerelt tornatermek sincsenek. Az órákat néhol a legjobb esetben az udvaron, más osztályokkal együtt kell megtartani, és minden osztály 30 fő feletti.
A másik lehetőség bent maradni a teremben, és elméletet tanítani. „Biztos” nagyon érdekli a nebulókat, amikor arról beszélek, hogy mit egyenek, és mennyire fontos a mozgás.
Engem próbáltak volna meg elméletre tanítani az iskolában normális tornaóra helyett…
„Ott van a katonaság, az majd „férfit” csinál a gyerekből!” – hallom a szülőktől.
Hála Istennek, Zsófi lányom nem lett férfi, pedig a haditengerészetnél szolgált.
Gili-Ann meg nem volt katona, polgári szolgálaton volt, viszont első ligás röplabdás és igazi sportoló(nő).

Az egyik iskola a beduinok lakta Rahat városban - fotó: Wikipédia
Az egyik iskola a beduinok lakta, sivatagi Ráhát városban – fotó: Wikipédia

Egy beduin városban, Ráhátban tanítok egy középiskolában. Minden ott élő család nagycsalád, tehát legalább négy gyermek van otthon. Ide tartozik az is, hogy a vallás szerint egy muzulmán férfinek lehet akár négy felesége is.
Nagyon sok számítógépre van szükség, hogy egy átlagos család a digitális oktatásban teljesen otthon legyen. A család férfi tagjai előnyben részesülnek minden technológiai dologban, hiszen az asszony feladata a gyermek szülése, és a gondoskodás.
Az internet is pénzbe kerül.
Az áram is pénzbe kerül.
Mikor egyszer a tanári kar mosógépet vett egy rászoruló családnak, az dobozban maradt, mert nem volt mivel működtetni.
Van nekünk oktatás „nélküli” miniszterünk – ahogyan a csoportokban hívják –, aki hasára ütve eldöntötte, meddig tart a tanév.
És van egy tanári jogvédelmi szervezetünk is (Irgun HaMorim), melynek vezetője csak annyit válaszolt neki: A tanév június 19.-én terv szerint véget ér. Szerintem a „punktum” szó is ott volt a kijelentés után, de azt nem írták le.
Több mint 25 ezer tanár van karanténban. A szülők nem engedik gyerekeiket iskolába, mert nagy a veszélye a fertőzésnek.

Számomra egyelőre meghaltak a tornaórák.
Nem futok.
Középiskola, beduin lányok vagy asszonyok (!), digitális testnevelés-oktatás…

Köszönjük a Patreon-os és PayPal-es támogatóink adományait, amivel segítik életben tartani a magazint! Ha szereted olvasni az Izraelinfót és úgy gondolod, érdemes és fontos folytatni ezt a projektet, itt csatlakozhatsz havi támogatóinkhoz. Egyéb támogatási lehetőségek itt.