Hamasz: a ciszjordániai annektálás hadüzenetnek számít

Abu Obeida, a háttérben Ciszjordánia és a Gázai övezet összefognak
Abu Obeida, a háttérben Ciszjordánia és a Gázai övezet összefognak

Az izraeli vezetés által tervezett ciszjordániai annexió hadüzenettel ér fel a Hamasz számára – jelentette csütörtökön a Jediot Aharonot című izraeli újság online változata, a ynet.

A Donald Trump amerikai elnök béketerve alapján tervezett izraeli lépést a palesztin nép elleni hadüzenetnek tekintik – hangsúlyozta Abu Obeida, a Gázai övezetet uraló Hamasz terrorszervezet katonai szárnyának, a Kasszám Brigádoknak a szóvivője.

Ez egy különösen veszélyes, a palesztin földek elrablására irányuló fenyegetés, ezért céljuk Izrael elűzése az összes palesztin területről – mondta Obeida abban a rövid beszédben, amelyet Gilad Salit izraeli tizedes 2011-es elrablásának évfordulóján tartott.

“Ezt a döntést és ezt a bűnös tervet nem beszédekkel magyarázzuk el, hanem csak néhány világos szót mondunk: az ellenállás a döntést a palesztin nép elleni hadüzenetnek nyilvánítja. Az ellenállás készen áll a nép és a szent helyek védelmére” – közölte a szóvivő.

A Hamasz vezetéséhez nagyon közel álló Ibrahim al-Madhun palesztin hírmagyarázó szerint Izrael megfizet majd az annektálásért, mert a Hamász katonai szárnya készen áll a harcra, és az annektálás nem csendben fog lezajlani. Ő úgy tudja, hogy nemcsak Gázában, hanem Ciszjordániában és külföldön is felkészültek az ellenállásra.

Szerdán Beni Ganz védelmi miniszter megbeszélést tartott az izraeli katonai vezérkarral a várható fejleményekről, miután Benjamin Netanjahu miniszterelnök július 1-jétől tervezi az izraeli fennhatóság kiterjesztését Ciszjordánia bizonyos részeire.

Joszi Kohen, a Moszad, a külföldi titkosszolgálat vezetője az elmúlt napokban találkozott Ammánban II. Abdullah jordán királlyal, hogy a tervezett annektálásról egyeztessen.

Várhatóan néhány nap múlva jelenti be Jeruzsálem, hogy kiterjeszti az izraeli törvénykezést Ciszjordánia meghatározott részeire, de egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen mértékű lesz az annektálás, benne lesz-e a Jordán-völgye, amit a jordániai király különösen ellenez, s hogy mely zsidó települések érintettek az 1967-ben Jordániától visszalfoglalt Ciszjordániában.

A ynet szerint a diplomáciai megbeszélések során elsősorban a részleges és kisebb annektálásról tárgyalnak, benne arról, hogy a Jeruzsálemtől a Holt-tenger és Jerikó felé vezető út mentén felépített Maale-Adumim telepesvárost a jeruzsálemi önkormányzathoz csatolják.

Washingtoni körökből származó név nélküli értesülés szerint az amerikai kormánytisztviselők várhatóan azt vitatják meg, hogy jobb lenne-e a szuverenitást először a Jeruzsálem közelében fekvő településekre alkalmazni Júdea és Szamária 30 százalékának annektálása helyett, ahogyan azt Netanjahu tervezte.

Ugyanakkor a Trump-kormányzat még nem zárta ki teljesen a szélesebb körű annektálást sem, de Washington aggódik, hogy Izrael túl gyorsan halad, és ezzel felszámolja annak lehetőségét, hogy a palesztinok tárgyalásokba bocsátkozzanak a januárban bejelentett Trump-béketerv alapján.

Mahmud Abbasz palesztin elnök a tervezett egyoldalú izraeli lépés miatt már februárban bejelentette az Izraellel kötött megállapodások felmondását. Május végén közölte, hogy a Palesztin Hatóság érvénytelennek tekinti az Izraellel és az Egyesült Államokkal aláírt összes megállapodást, ideértve a biztonsági egyezményeket is.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Kék-Fehér párttal kötött koalíciós egyezményben kikötötte, hogy július 1-jétől kiterjeszti az izraeli fennhatóságot mintegy 130, Ciszjordániában 1967 után felépített izraeli településre, valamint a Ciszjordánia területének körülbelül egynegyedét adó Jordán-völgyre.

A bírálók szerint ez a lépés gyakorlatilag lehetetlenné tenné egy életképes palesztin állam létrehozását Izrael mellett, noha a nemzetközi diplomáciában széles körben továbbra is ezt tekintik az izraeli-palesztin viszály egyetlen lehetséges megoldásának.