Ben Dror Yemini, a jól ismert újságíró és publicista felhívta a nemzeti-vallásos beállítottságú állampolgárokat, hogy csatlakozzanak a Netanjahu elleni tüntetésekhez. Moti Karpel és Shlomo Pyutrekovsky jobboldali újságírók válaszában jól tükröződik a tüntetések különböző megítélése az izraeli társadalomban. Az alábbiakban Shlomo Pyutrekovsky válaszát közöljük:
Ben Dror Yemini Izrael egyik legtehetségesebb és legőszintébb írója. Egy ember, akinek egyenlő a szája és a szíve, és soha nem habozott kritizálni még azt a tábort sem, amellyel azonosul, amelyben él és dolgozik.
Ezért Ben-Dror hétfői felhívása, melyet egy gyönyörű és jól megindokolt, a Yedioth Ahronoth újságban megjelent cikkben tett közzé (a tisztánlátás végett: az újság az egyik munkahelyem volt körülbelül tíz hónappal ezelőttig), melyben arra buzdít, hogy a nemzeti-vallásos társadalmi szektor csatlakozzon a korrupcióellenes tüntetésekhez, nem maradhat megválaszolatlanul.
Yemini érvelése egyszerű: Igaz, hogy mint minden tiltakozás, a jelenlegi tiltakozás is „szupermarket” lett, és radikális, problematikus elemek is megtalálhatóak benne, a tüntetések szíve azonban egy kulcsfontosságú üzenet körül forog. Azon állítás körül, hogy a hatalom nem lehet korrupt, és a korrupt hatalmat le kell cserélni.
„A választás egy az utóbbi években cinikusan, vagy akár disznóként viselkedő miniszterelnök, vagy egy olyan hatalom között van, amelynek továbbra is fontos a felelősségteljes és erkölcsileg tiszta kormányzás. Miért kellene tehát a társadalom nemzeti-vallásos részének magára hagyni ezt a színteret? Nem látja? Nem hallja ami történik?” – töprengett Yemini a cikkében.
Ben Dror barátunk, az a probléma, hogy mi nem hiszünk nektek, a miniszterelnök elleni tüntetések résztvevőinek.
Nem a korrupció zavar titeket, hanem a frusztráció,
hogy egy jobboldali miniszterelnök képes éveken keresztül hatalmon maradni anélkül, hogy valaki akár egy kicsit is megrendíthetné a pozícióját. Ez őrjít titeket annyira, hogy nem bírjátok elviselni ezt a helyzetet. Ez az, ami az utcára visz titeket, nem a korrupció.
Még azt sem hisszük el nektek, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök olyan korrupt lenne, mint ahogyan azt ti sulykoljátok. Igaz, Netanjahu és családja valószínűleg nem kapja meg az Illem és Magatartás Egyesületének „A Szerénység Példaképe” kitüntetést. Sőt mi-több,
a családtagok magatartásában néha van valami vulgáris is, de a vulgáris hedonizmus nem korrupció,
természetesen nem olyan valami, ami a hatalomváltáshoz kell hogy vezessen. Szeretnénk-e inkább egy kissé eltérő viselkedésű embert a miniszterelnöki hivatalban ülni? Talán. De biztosan nem akarunk egy olyan „alázatos” képmutató és „jámbor” személyt sem, mint a miniszterelnök néhány ellenzője.
És még egy apró dolog: a nemzeti-vallási szektorhoz való felhívás abból a furcsa mítoszból származik, hogy ez egy olyan szektor, amely könnyen kimegy az utcára, hogy tüntessen a szívének fontos ügyekért. A probléma az, hogy ez a mítosz nem igaz. Mindig is eltúlzott volt, de immár 15 éve abszolút téves.
Mi, Ben Dror, a saját bőrünkön tanultunk meg egy egyszerű igazságot: vannak tüntetések, amelyek a „demokrácia ünnepe”. Ezek a ti tüntetéseitek, amiket a baloldali média és igazságszolgáltatási rendszer hangadói dominálnak. És vannak olyan tüntetések, amelyek „veszélyt jelentenek a demokráciára”. Ezek a mi tüntetéseink, az úgynevezett sötét együgyűeké, akik mernek demonstrálni olyan fontos kérdések érdekében, mint a judeai és szamáriai települések, a biztonság, vagy akár Izrael földének integritása.
Igen, amikor több tízezren kimentünk demonstrálni az Oslói Egyezmény kapcsán, vagy a Gus Katiftól való kiutasítás előkészítésekor (amit szörnyű rosszindulattal „lekapcsolódásnak” neveztetek, mintha a kábeltévé-társaság ügyfél-szolgálatának lenne ez valami procedúrája), akkor a nemzet ellenségeinek neveztetek minket, mintha szörnyű bűnözők lettünk volna. Akkor megtanultuk a leckét, és ebben a képmutató játékban már nem veszünk részt.
Csak egy demonstrációra érkezünk, amelyre a szavazólapokkal kerül sor,
ahol a demokratikus álláspontunkat fejezzük ki a lehető legjobban. Igen, ez a demokrácia, tiszteletben tartani a választási eredményeket, és nem megpróbálni az anarchia ás a Bastille módszereivel megbuktatni a miniszterelnököt.
