A bíróság a nemzetállam törvényre hivatkozva engedélyezte karmieli arab gyerekek keresetének elutasítását

Karmieli arab gyerekek a város egyik parkjában (a kép illusztráció) - fotó: frankpeti / Izraelinfo

A perben két testvér azt kéri a bíróságtól, kötelezze az önkormányzatot, hogy térítse meg a városon kívüli arab oktatási intézményekbe történő utaztatás költségeit, ahol – más alternatíva híján – kénytelenek tanulni. A keresetet elutasító főjegyző azzal érvelt, hogy annak elfogadása “ártana a város jellegének”, mert az arab polgárokat arra ösztönözné, hogy a városba költözzenek. A gyerekek apja: “Nem számítottam ilyen rasszizmusra a törvény égisze alatt. Az az érvük, hogy ez egy zsidó város.”

A Krayot-i Törvényszék – megalkotása óta először – a nemzetállam törvényt használta, hogy törölhesse két karmieli arab gyerek követelését – írja a Haaretz. A gyerekek – hat és tíz éves testvérpár – nagybátyjuk révén beperelték az önkormányzatot az oktatási intézményekhez való utazási költségeinek megtérítését kérve. Azért kénytelenek odautazni, mert Karmiel területén nincs arab oktatási intézmény. A felperesek arra kérték az önkormányzatot, hogy térítse meg nekik a 25 000 sékelt, amelyet ezekre az utazásokra költöttek. A per törlésének oka többek között Karmiel zsidó jellegének megőrzése volt – a nemzetállam törvénynek megfelelően.

“A zsidó Karmiel eredetileg azért alakult, hogy megerősítse a zsidó letelepedést Galileában” – írta határozatában Yaniv Luzon főjegyző. “Arab nyelvű iskola létrehozása, vagy az arab diákok utaztatásának finanszírozása megváltoztathatná a demográfiai egyensúlyt és károsíthatná a város jellegét. (A város jelenlegi lakosságának körülbelül 6%-a arab)”.

A határozat szerint: “Az alaptörvény 7. cikke: Izrael – a zsidó nép nemzetállama kijelenti: ‘Az állam a zsidó letelepedés fejlődésében nemzeti értéket lát, és azon fog munkálkodni, hogy ösztönözze és elősegítse annak létrejöttét és megszilárdítását’. A zsidó települések fejlesztése és megszilárdítása alaptörvényben rögzített nemzeti érték.”

Karmielban, ahol nincs arab iskola, az előző tanévben mintegy 500 arab diák tanult, közülük 152-en a város (zsidó) iskoláiba járt, 326 pedig a városon kívüli intézményekbe utazott. 2018-ban az önkormányzat csak 59 tanulónak nyújtott költségtérítést, és korábban a város Ramya negyedéből 16 gyereknek biztosított utaztatást. A karmieli önkormányzat állítása szerint a törvénynek megfelelően jár el, az oktatási minisztérium szabályai alapján.

- Hirdetés -

“Nem számítottam ilyen rasszizmusra a törvény égisze alatt” – mondta Qassem Bakri, a pert indító két testvér apja. “Attól tartok, hogy ez az első fecske a rasszizmusról és a nacionalizmusról szóló törvénynek, amely beharangozza, mi fog történni Izrael arab állampolgáraival. Döbbenetes, amit ez jelent.” Hozzátette: “ami a legszörnyűbb, az az érvelés, miszerint ez egy zsidó város. Mintha Karmielben nem élnének más lakosok. Vannak A típusú és B típusú lakosok. Ez Netanjahu kétségbeesésének és a nemzetállam törvénynek a gyümölcse.”

Nizar Bakri ügyvéd, aki unokaöccsei nevében benyújtotta a pénzügyi követelést, elmondta, hogy 12 éve ügyvéd, de amikor ahhoz a bekezdéshez ért, amelyben a jegyző idézi a nemzetállam törvényt – ledöbbent. A lakóhely megválasztása alapvető emberi jog, és nem volna szabad félni a lakóhely szabad megválasztása miatt nemzetiségi, vagy bármilyen más hátterű rasszizmus következményeitől. Természetesen megfontoljuk a lépésünket és fellebbezünk a döntés ellen. Csatlakozni kívánunk a Karmiel önkormányzata és az Oktatási Minisztérium ellen benyújtott keresethez is, hogy alapos megoldást találjunk a kérdésre a teljes arab lakosság számára, és nem csak a szóban forgó családnak” – mondta.

A Legfelsőbb Bíróság kibővített, 11 bíróból álló testülete egyébként a napokban (december 22-én) 15, a nemzetállam törvény ellen ellen benyújtott alkotmányossági petíciót tárgyalt. Az egyik petíció szerint “a gyarmati, az apartheid jellemzőivel rendelkező” törvény a nemzetközi jog abszolút tilalmai közé tartozik, ezért az nem lehet legitim.

Nariman Shehadeh Zoabi, az Adalah Központ ügyvédje szerint: “A döntés kimondja, hogy egyenlő jogok biztosítása a karmieli arab lakosoknak olyan üzenetet sugall, mintha további arab lakosokat hívni a városba, és ezzel a logikával kósersági pecsétet ad a rasszista és diszkriminatív politikáknak. Pontosan az ilyen ijesztő következményekre figyelmeztettünk, amikor elleneztük a nemzetállam törvényt.”

A nemzetállam törvénnyel foglalkozó szakasz az utolsó abból a hét szakaszból, amelyekre hivatkozva a főjegyző elutasította a keresetet, és a felperest a perköltségek megfizetésére kötelezte. A további okok között szerepelt az érdemi joghatóság hiánya, amely szerint a felpereseknek adminisztratív kérelmet kellett volna benyújtaniuk, nem pedig polgári pert; jogi kötelezettség hiánya, vagyis a regisztrációs szabályozás nem kötelezi a hatóságot vagy az Oktatási Minisztériumot az utaztatás finanszírozására; valamint az, hogy a városháza igazgatójának levele szerint az ilyen típusú petíciók címe nem a helyi önkormányzat, hanem az Oktatási Minisztérium.

Politzer Maymon Krisztina jogász szerint: “Nem valószínű, hogy a karmieli gyerekek ügyében hozott elsőfokú döntés egy fellebbviteli – főleg legfelsőbb bírósági fellebbezés esetén megállja majd a helyét, hiszen a jog- és esélyegyenlőség elve elismert alkotmányos jog Izraelben, de nem kétséges, hogy a nemzetállam törvény által képviselt partikuláris, kirekesztő jellegű értékek elismerése már beférkőzött nem csak a közbeszédbe, de egyes jogi döntésekbe is, ahogy ezt a jegyző jogi érvelése is bizonyítja. Megoldás lehet a jogegyenlőség, vagy a Függetlenségi Nyilatkozat alapjogba betonozása.”

Frissítés (2021. február 3.): A Haifai Járásbíróság elnöke úgy ítélte meg, hogy a Krayot-i Törvényszék tévedett a nemzetállam törvény és a jogvita összekapcsolásában, a törvény értelmezése helytelen volt és törölte azt a döntésből, azonban a fellebbezést más okokból elutasította.

- Hirdetés -
FORRÁSHaaretz