Felélénkítheti a palesztin közéletet a május-júniusi választás

Fotó: Shutterstock

A Haaretz izraeli lap vasárnap címlapon foglalkozott a pénteken bejelentett palesztin parlamenti és elnöki választásokkal. A kampány és a demokratikus választások folyamata életet lehelhet a palesztin politikai rendszerbe, amennyiben az izraeli hatóságok nem fogják őrizetbe venni az izraeli megszállás elleni harcra buzdító jelölteket – vélekedik Amira Hass, a lap palesztin kérdésekkel foglalkozó szakértője.

A 14-15 évvel az előző, elvileg négy évre szóló választások után a teljes politikai paletta örömmel fogadta Mahmud Abbasz palesztin elnök bejelentését az új parlamenti és elnöki választásokról – állítja a szerző.

A Ramallahban a Palesztin Hatóság fennhatósága alatt ülésező központi választási bizottság minden, palesztinok lakta területen választásokat szeretne, melyek május 22-én a parlament összetételéről döntenének, június 31-én pedig a hatóság elnökének személyéről.

Egyetlen közös entitásként viszonyulnak a különböző jogállású területekhez a jelenlegi megosztottság ellenére: Kelet-Jeruzsálemet 1980-ban a Jeruzsálem-törvény megszavazásával Izrael gyakorlatilag annektálta, noha ezt a nemzetközi diplomácia nem ismerte el, Ciszjordánia többi részét és a Gázai övezetet pedig a nemzetközi jog szerint Izrael megszállás alatt tartja. Ciszjordániában a mérsékeltnek tekintett Fatah párt vezette Palesztin Hatóság, a Gázai övezetben pedig a Hamasz iszlamista szélsőséges terrorszervezet kormányoz 2007 óta.

Egy decemberi helyi közvélemény-kutatásban a megkérdezettek 75 százaléka úgy vélekedett, hogy meg kell rendezni azokat.

2021-ben sem szűntek meg a választások évtizedes halogatásának okai, sőt Amira Hess szerint a koronavírus-járvány újabb akadályokat állít azok megtartása elé, de az elmúlt évben folytatott Fatah-Hamasz alkudozások, a Dzsibril Radzsub, a Fatah főtitkára, és Szaleh al-Aruri, a Hamasz helyettes politikai vezetője közötti tárgyalások lehetővé tették a voksolás kiírását.

Múlt héten, a bejelentés előtt öt nappal Abbasz eltörölte a Hamasz kérésére a palesztin választási törvény 2007. évi módosítását, amely előírta, hogy minden jelöltnek a palesztin nép egyedüli törvényes képviselőjeként kell elismernie a Palesztin Felszabadítási Szervezetet (PFSZ).

A 2007-es választási törvény alapján csak országos listán történik majd az új parlamenti választás. Az utolsó, 2006-os választásokon vegyes rendszer volt, melyen az országos pártlista mellett 16 választási körzet is képviselőt jelölhetett a törvényhozó grémiumba. A helyi jelöltek területi alapú választása a Hamasznak kedvez, mert a Hamasz jelöltjeit, a mecsetek és vallásos jótékonysági alapok küldötteit jobban ismerték és becsülték a palesztinok a Fatah által indítottaknál.

A 2007-es módosítások minimális kvótákat is meghatároztak a nők számára, a 132 parlamenti képviselő 26 százalékának nőnek kell lennie. A kelet-jeruzsálemi szavazások körüli vita kétélű: ha a Fatah valóban választásokat akar, akkor Izrael ellenkezését megkerülve a város izraeli fennhatóság alá eső részén kívül felállíthatja a választási urnákat, de ha megpróbálja elkerülni a megmérettetést, akkor hivatkozhat a szavazás tiltására a városban.

A választópolgárokat és a pártok jelöltjeit lehet elektronikus úton regisztrálni a járvány nyomán, de újabb akadályt jelent, hogy magát a szavazást mégis személyes részvétellel, a szavazóhelyiségekben tervezik.

Ha a járvány nem szorul vissza jelentősen május előtt, akkor az újabb ürügyként szolgálhat a választások ismételt elhalasztásához, különösen ha a tavaszi közvélemény-kutatások kedvezőtlenek lesznek a lebonyolítást végző, korrupcióval és nepotizmussal vádolt Fatah párt számára.

A Ciszjordániában és a Gázai övezetben készített decemberi felmérésen a válaszadók 66 százaléka szerint az idős és beteges Abbasznak le kellene mondania. 43 százalékuk mégis Abbaszra szavazna az elnöki fordulóban, de jóval többen, 50 százalékuk Iszmail Hanijére, a Hamasz politikai szárnyának fejére adná voksát.

A Fatah összes jelenlegi vezető politikusát kenterbe verné a Hamasz jelöltje az elnöki címért Marvan Barguti kivételével, aki terrorcselekményekért rámért ötszörös életfogytiglani börtönbüntetését tölti egy izraeli börtönben, és akit nem valószínű, hogy Ramallahban jelölnek.

Ha a palesztin Törvényhozó Tanács májusi választásain a Fatah elégedetlen az eredményekkel, akkor Hass szerint valamilyen ürüggyel elhalaszthatják a júliusra tervezett elnökválasztást.

A pártok versenyében decemberben a Fatah kis különbséggel vezetett a Hamasszal szemben, 38 százalék támogatta őket, szemben az iszlamisták 34 százalékával. A Fatah helyzetét nehezíti, hogy belsőleg megosztott, s kétséges, hogy lesz-e generációváltás, és idősebb jelöltjei igen népszerűtlenek a palesztinok körében.

A palesztin területeken legutóbb 2005-ben tartottak Abbasz győzelmével záruló elnöki, és 2006-ban parlamenti választásokat, melyeken meglepetésre a Hamasz nyert. A következő évben az iszlamisták hatalmukba kerítették a Gázai övezetet, és ez hosszú időre megakadályozta az újabb voksolást, mert a Fatah és a Hamasz nem tudott megállapodni annak feltételeiben.