Vasárnapig zárva vannak az utcafrontra nyíló boltok is. Elvileg.
A gyakorlatban ez így néz ki: az üzlettulajdonosok ugyan félnek a bírságoló rendőröktől, meg a városi ellenőröktől, de a tönkremenéstől, eddigi életük munkájának csődbe menésétől még jobban, úgyhogy izraeli furfanggal megoldást találtak.
A nyitott ajtóhoz országszerte asztalok kerültek, be se kell menni a boltba, itt folyik a biznisz „elvitelre”, még ki is írják gondosan a szabályokat.
Mióta a vendéglők és a kávéházak nem csak házhoz szállítással, hanem elvitelre is főzhetnek, megszületett ez a briliáns megoldás, mely egyben véget vet a vendéglátóipar és a kiskereskedelem közti hátrányos megkülönböztetésnek.
Jön a vevő, mondja a cipőboltosnak, hogy elvitelre kér egy 38-as adidast, és meg is kapja, kifizeti, haza is viszi, elvégre helyben mégsem fogyaszthatja el, bár nem hinném, hogy bárki tiltakozna, ha lábára húzná. Így megy ez a könyvesbolttól a játékboltig. Nevezhetjük polgári engedetlenségnek is a kormány egy éve tartó logikátlan, összevissza, és diszkriminatív, valamint hasra-ütésszerű intézkedései után.
„Legót és hajas-babát kérek elvitelre, de jól átsütve”
Újságíró
