Teljes körű felújítás és átalakítás után megnyitották a Zsidó Nép Múzeumát szerdán Tel-Avivban.
A tel-avivi egyetem területén található egykori Diaszpóra Múzeum helyén létrehozott új múzeumban úgy mesélik el a zsidók történetét, ahogy korábban sosem tették, a sokszínűségre és a kultúrára helyezve a hangsúlyt.
A százmillió dolláros (30 milliárd forint) felújításnál a régi, Diaszpóra nevet is lecserélték, és a Zsidó Nép Múzeumának, vagy rövidebb változatában a többes szám első személyét jelentő „Anu”-nak, azaz „Mi”-nek nevezték el a megváltozott intézményt, amelynek új nevét hetven javaslat közül választották ki – olvasható a Walla című hírportálon.
A felújítás költségeinek mintegy egyharmadát az orosz–izraeli Leonid Nevzlin egykori olajmágnás fedezte a Nadav Foundation segítségével. További 52 millió dollárt más amerikai adományozók és alapítványok adtak, 18 millió dollárt pedig az izraeli kormány utalt át. Nevzlin lánya, Irina, Juli Edelsteinnek, Izrael egészségügyi miniszterének a felesége, és a múzeum igazgatótanácsának elnöke.
A múzeum honlapja | A múzeum Facebook-oldala | A múzeum YouTube-csatornája
A múzeum kiállítóterét megháromszorozták, és így a világ legnagyobb, 6690 négyzetméteres zsidó múzeumává vált az intézmény. A szemlélet is megváltozott, a régi narratíva, a „pogromtól pogromig” tartó tragédiaelbeszélések helyébe a zsidóság nemzetközi, többfókuszú és sokszínű sikertörténete lépett, amelyben minden zsidó megtalálhatja a maga helyét.
Tíz évig tartó tervezés, majd négyéves építkezés előzte meg a szerdai nyitást, amely három emeleten átívelő, gazdag állandó kiállítást mutat be. Elődje, a Diaszpóra Múzeum 1978-ban nyitotta meg kapuit, és megalkotói számára a legfontosabb akkor a néhány évtizeddel korábban megsemmisült zsidó közösségek emlékének megőrzése volt.
Negyven év elteltével azonban változtak a hangsúlyok, az eltűnt korok értékei mellett sokkal inkább a ma élő zsidók közösségét keresték, miközben a közös narratíva létrehozásához tiszteletre méltó helyet akartak biztosítani a különféle csoportok, hangok, sajátosságok számára. A magyar zsidóság bemutatását főként az Osztrák-Magyar Monarchia zsidóságának története öleli fel.
A legfelsőbb emeleten kiemelt szerephez jut a kultúra, a zsidók önkifejezésének számos művészi területe, s a hangsúly a sokszínűségen, valamint a be- és elfogadáson van a keleti és nyugati, vallásos és világi, hagyományos és formabontó irányok között.
A középső emeleten a zsidó történelem 3000 évét követheti végig a látogató, amelyben egy zárt, fekete falú szobát szenteltek a holokausztnak. A földszinten a szombattal, a zsidó naptárral és életciklussal és természetesen a Bibliával foglalkoznak, és ezeknek a nagyvilág kultúrájával kibontakozott kölcsönhatásával.
Újságíró, az MTI jeruzsálemi tudósítója
