Ilan Jesua vallomásának legfőbb tanulsága: nincs jobb- és baloldali média, hanem van, aki igazat mond, és van, aki beszáll a hatalmasok propagandagépezetébe és hazudik.
Megkezdődött Netanjahu korrupciós perének bizonyítási szakasza Jeruzsálemben, és az első tanúvallomás, Ilan Jesua szavai felnyithatták azok szemét, akik nem vakok, vagy nem választják a vakságot valamiféle érdektől vezérelve.
A vallomásból már az első napon kiderült, hogy a Walla hírportálnál – az akkori legnépszerűbb portálnál – évekig nem hírközlés, hanem hírhamisítás folyt a Balfour utca megrendelésére. Ha Netanjahu megrendelte, akkor befeketítették Naftali Bennet feleségét, ha kellemetlen volt neki, akkor nem hoztak le fontos híreket, sőt olyan hírekre is reagáltak, amiket meg sem írtak. Csak a reakciót, mint Magyarországon a Rákosi korban.
Már az első napon világossá vált, miként működött, és sajnos minden jel szerint működik a mai napig Netanjahu hazug manipulációs gépezete, amely az emberek tudatának befolyásolásával hatalomban tartja – miként ezt általában a populista, és nem a demokratikus vezetők teszik.
Bíró: Érkeztek megkeresések a portálhoz?
Ilan Jesua: A médiát mindig elérik a megkeresések. De a 13 év alatt, amíg ezt a hivatalt elláttam, az összes politikusi kérés kevesebb volt, mint amit a miniszterelnök és felesége egy hét alatt kért.
A vallomás szerint a Walla tulajdonosa, aki anyagi megfontolásokból ezen kérések teljesítését követelte meg a birtokába került hírportáltól, olyan kifogásokat keresett az igazságot eltorzító cikkek közzétételéhez, hogy valamiféle „politikai egyensúlyra” törekednek, nem akarják, hogy túlzottan „baloldali” legyen a lap. Miközben egyszerűen csak teljesítették Netanjahu megrendeléseit, hogy cserébe az állami szabályozás számukra kedvezően megváltozzon, és több pénzük legyen.
Nincs itt jobb- és baloldal, hanem igazság és hazudozás, manipuláció, ferdítés ütközik. És mindez nem politikai megfontolásból, hanem hogy még több pénze legyen néhány oligarchának. Ennyiről szól az egész, beleértve az egyre szorosabban kézben tartott izraeli tömegmédia manipulációit, hazugságait.
És a per mai első napjától még inkább arra kérem kedves olvasóimat, hogy amikor a 12-es vagy a 13-as tévéhíradót nézitek mondjuk Amit Szegállal, vagy netalán a katonai rádión Jakov Bardugót, Irit Linort hallgatjátok, először arra gondoljatok: cui prodest? Kinek használnak ezek az elferdített, hazug szövegek?
Miközben persze van számos továbbra is tisztességes, az igazat, és nem a Balfour utca üzeneteket szájba rágó újságíró is: Razi Barkai, Rino Cur a katonai rádióban, Keren Neubach a közrádióban, és még hosszan sorolhatnám. Hozzájuk jó szórakozást kívánok, figyeljetek szavaikra.
Újságíró
