Az izraeli liberális baloldalon sokan megelégedéssel nyugtázták, hogy elbukott a kneszetben az állampolgársági törvény nagy port kavart ideiglenes rendeletének meghosszabbítása. Az új kormány kudarcát az izraeli demokrácia sikereként könyvelik el, miközben aggodalommal állapítják meg, hogy – az ígéretek ellenére – semmit sem változott a mérgezett közbeszéd hevessége. A Haaretz erre reagáló szerkesztőségi véleménycikkét közöljük.
Néha a baloldaliak munkáját a jobboldaliak végzik el. Kedd éjfélkor lejárt az állampolgársági törvény módosításának határideje, miután a koalíciónak nem sikerült megszereznie a többséget annak meghosszabbítására. Az sem segített, hogy a szavazást bizalmi szavazásként határozták meg. 59 koalíciós tag támogatta a törvényt – köztük az összes Merec-tag, akik visszavonták tiltakozási szándékukat, valamint az arab Raam párt vezetője, Manszur Abbasz és egy frakciótagja, Walid Taha. A Raam két kneszet-képviselője tartózkodott, és a törvény ellen szavazott Amichaj Sikli képviselő – aki bár a Jaminához tartozik, nem tagja a koalíciónak –, így döntetlen alakult ki a koalíció és az ellenzék között. Végül is a jobboldali ellenzék hozta el azt a változást, amelyet a koalíció ígért Izraelnek.
Pozitív eredmény ennek a diszkriminatív ideiglenes törvénynek a lejárta, amelyet a demokrácia híveinek üdvözölniük kell. El kell utasítani Naftali Bennett miniszterelnök és társai rasszista, nacionalista és veszélyes retorikáját. Bennett azzal vádolta az ellenzéket, hogy „előre megfontolt szándékkal közvetlen nemzetbiztonsági kárt okozott”. A Jamina párt magáévá tette Benjamin Netanjahu uszító beszédét, és a „Bibi és Tibi vezette” ellenzéket az állambiztonság károsításával vádolta. Ajelet Saked belügyminiszternő azt tweetelte, hogy „aki nem látta a Likud és a Vallásos Cionista párt tagjainak örömét az arab Közös Lista képviselőivel, az még soha nem látott ilyen őrületet”, mintha valami baj lenne a zsidó és arab parlamenti képviselők együttműködésével.
Az ellenzék nem ártott az állambiztonságnak, mivel a törvény cinikus módon biztonsági kifogásokat alkalmazott annak érdekében, hogy valójában demográfiai megfontolásokból megakadályozza az izraeli állampolgárokkal házasodott ciszjordániai palesztinok izraeli személyi igazolványhoz jutását. Nincs szó spekulációról. Jair Lapid külügyminiszter ezt világosan kijelentette: „Nem kell elrejteni az állampolgársági törvény lényegét. Ez annak egyik eszköze, hogy megmaradjon a zsidó többség Izrael Államban.”
Bár az ellenzék nem ideológiai okokból, hanem puszta politikai opportunizmusból ellenezte a törvényt, a Merec, a Munkapárt és a Raam tagjainak hajlandósága a diszkriminatív jogszabályok támogatására szintén politikai opportunizmusból fakadt. Az ország biztonságának veszélyeztetésével kapcsolatos vádaskodás azt mutatja, hogy nincs valódi fedezet az új kormány egyik legfőbb ígérete mögött a közbeszéd hevességének a mérséklésére, és az uszítás leállítására.
Az állampolgársági törvény meghosszabbítását eleve nem kellett volna megszavazni a kneszetben. Most, hogy az ideiglenes rendelet hatálya lejárt, fel kell hagyni a törvényalkotással, és ésszerű eljárásokat kell kidolgozni a családegyesítési kérelmek jóváhagyására. Minden esetet külön-külön kell megvizsgálni, hasonlóan ahhoz, mint ahogy a zsidó állampolgároknál teszik, és semmilyen kérelmet nem szabad előzetesen elutasítani, főleg nem etnikai alapon.
