Nincs szükség a Zsidó Ügynökségre

A Zsidó Ügynökség és a Cionista Világszövetség épülete Jeruzsálemben - Fotó: Wikipedia

Elazar Stern, a hírszerzési (még egy felesleges) minisztérium vezetője egy rádióinterjúban azt mondta, hogy néhány évtizeddel ezelőtt az IDF személyzeti osztályának (AKA –אכ”א ) parancsnokaként papíraprítóban semmisítette meg a katonalányok szexuális zaklatással kapcsolatos névtelen panaszait. Az óriási közfelháborodás nyomán cáfolta szerencsétlen kijelentését, illetve azzal módosította, hogy a papíraprítást nem a szexuális zaklatással kapcsolatos névtelen panaszokra értette, csupán fel akarta hívni a figyelmet a névtelen bejelentések káros népszerűségére. Az eset így vagy úgy egyértelművé tette, hogy a miniszter alkalmatlan magas közhivatal betöltésére. 

A botránnyal előtérbe került a Zsidó Ügynökség (Szochnut) létezése is, melynek a vezetésére Stern pályázott. A Haaretz szerkesztőségi véleménycikke szerint holtpontra jutott a szervezet új elnökének megválasztása, és az volna a legjobb, ha így is maradna, pontosabban: ha ez a felesleges intézmény megszűnne.

A Zsidó Ügynökség, a Cionista Világszervezet, a Zsidó Nemzeti Alap és a Keren Hajeszod döntő szerepet játszottak Erec Izrael zsidó közösségének felépítésében, és a jisuv – vagyis a brit mandátum alatt Palesztinában élők – kormányaként szolgáltak az állam megalakulásáig. Az állam létrejöttével azonban már létük értelme, célja véget ért, és be kellett volna olvadniuk az új kormány hivatalaiba. Ennek ellenére minden izraeli kormány inkább megőrizte ezeket a “nemzeti intézményeket”, és állami funkciókat bízott rájuk.

A gyakorlatban ezek a szervezetek a korrupció és a pazarlás forrásaivá váltak: bukott politikusok és hozzátartozóik kádertemetőjévé (például Arie Deri fia nemrég a Cionista Világszervezet egyik osztályvezetője lett), valamint olyan politikai küldetések végrehajtóivá, amelyekhez a kormány inkább nem kívánja a nevét adni, mint például a ciszjordániai zsidó telepek építésének finanszírozása, vagy az állami földek csak zsidóknak való kisajátítása. És mindez távol az állam ellenőrző szerveinek tekintetétől.

- Hirdetés -

Nincs szükség ezekre az intézményekre. A zsidó bevándorlás ösztönzését és a diaszpórával való kapcsolattartást, amely a Szochnut feladata lenne, vele párhuzamosan végzik az illetékes kormányzati minisztériumok is. Ma már minden alijában érdekelt zsidónak elegendő csatornája van ahhoz, hogy kapcsolatba lépjen Izraellel. Az állami földek és a Zsidó Nemzeti Alaphoz tartozó földek mesterséges megkülönböztetését meg kell szüntetni, hogy az ország minden polgára számára egyenlő mércével ajánljanak fel lakóhelyet és fejlesztési területet. Izrael gazdasága elég erős, nemigen szorul rá arra, hogy a diaszpóra nagylelkű zsidósága megtöltse a Keren Hajeszod titkos perselyeit.

Sok kínos pillanattól kímélt meg bennünket Stern visszalépése a jelöltségtől, de ennek vagy annak a politikusnak a kinevezése – még ha méltó is lenne rá – ugyanúgy nem javítana az Izrael és a világ zsidó közösségei közötti meggyengült, ingatag kapcsolatokon.

A Haaretz szerint a Szochnut, illetve a cionista elképzelés megvalósításán, az állam megalakításán dolgozó egyéb szervezetek megszüntetése sokkal jobban szolgálná eredeti céljukat, mint a fennmaradásuk.

- Hirdetés -
FORRÁSHaaretz