Szakadó esővel, éjszakai hat fokkal és némi omikronnal telik ez a január. Nem is kívánunk semmi mást enni, csak forró, szuper finom leveseket, sok-sok zöldséggel. Ezt a minestronét – több más olasz finomsággal együtt – a svájci Alpokban ettem először egy kis hegyi faluban, ahol Clarita és egy másik helyi asszony főzött a stábunkra. Clarita szerint a titok az egyszerűség. Nincs semmi őrült rafinéria a levesben, csak jó minőségű, friss hozzávalók. Ha az ember megtanul gyorsan szecskázni, akkor pikk-pakk készen is van. Legutóbb még a szuper válogatós unokaöcsém is repetázott belőle. Azt mondta, ez nem is leves, ez folyékony lasagne.
Hozzávalók:
- 1 nagy fej hagyma
- 4 gerezd fokhagyma
- 3-4 sárgarépa
- 3-4 kelkáposztalevél
- 4 szál zellerszár
- 2 kis cukkini
- 1 doboz hámozottparadicsom-konzerv
- 100 g mirelit zöldbab
- 200 g fehér vajbabkonzerv
- 1 nagy csomag friss bazsalikom
- 100 g kagylótészta (vagy amilyen apróbb tészta van épp otthon)
- 2 evőkanál olívaolaj
- só, bors
Elkészítés:
A hagymát finomra vágom, a répát és a szárzellert felkockázom, a kelkáposztaleveleket pedig ujjnyi vastag csíkokra vágom. Egy nagyméretű leveses fazékban olajat melegítek, megdinsztelem először a hagymát, hozzáadom egészben a fokhagymagerezdeket és együtt is pirítom, majd a felkockázott zöldségeket és a felcsíkozott kelkáposztaleveleket. Kicsit hagyom pirulni, majd hozzáadom a bazsalikom felét (a leveleket felvágva, a szárakat egyben), felöntöm a paradicsomkonzervvel és még 4-5 konzervdoboznyi vízzel. Amikor a zöldségek nagyrészt puhák, hozzáadom a mirelit zöldbabot, a fehérbabkonzervet és a tésztát, majd addig forralom, amíg a tészta megfő.
A tetején friss bazsalikommal és parmezánnal tálalom.
Beteavon!
képipari szakmunkás, gasztrogeek, a diétázás fedett-pályás bajnoka, örök ulpanista, az Izraelinfo fotó- és gasztro rovatának vezetője, a Shomrim és a Haaretz fotóriportere
