Olvassuk az ünnepre Yoaz Hendel kommunikációs miniszter szavait:
Nincs szükségem olyan zsinagógára, ahol zsidókat bojkottálnak, mert az nem igazi zsinagóga.
Izrael népének zsinagógáiban nem a szerint vannak felosztva az emberek, hogy Bibi pártján vagy ellene vannak, és biztos, hogy nem pártok szerint.
A judaizmusnak nem kell kósersági bizonyítvány, csak mert azt egyes üzletelők haszonszerzésre használják, mert ez egyáltalán nem kóser.
Nincs semmi zsidóság a személyiségimádásban, a lopásban, a tagadásban, a garanciák ígérgetésében, ez csak olcsó politika, ahogy a pogányok csinálják (nem a színvonalas pogányok).
Nincs zsidóság a szív megkeményítésében a betérők, Onkelosz, Ruth vagy bárki felé, aki nem ortodox felekezeti betéréssel tért be a zsidóságba.
A testvérgyűlöletben sincs zsidóság. Ezt a trükköt más nemzetek találták ki, amelyek összeomlottak, és mi magunk is súlyos árat fizettünk miatta.
Nincs judaizmus a Tórában liszt nélkül, vagy olyan ember és hely közötti micvákban, ahol nincsenek meg a micvák ember és felebarátja közt.
Nincs zsidóság a katonai szolgálat ellenzésében.
És természetesen nincs üres szekér a telivel szemben.
Aki nem ismeri a történelmet, az nehezen fogja megérteni a Gemara egyetlen oldalának a mélységét. És aki nem ismeri a Tórát, az nem fogja megérteni Hillel és Sammáj vitáját.
Aki nem ismeri a kortárs zsidókat, az nem fogja megérteni a bölcseket.
A teli szekér egyszerre Gemara és történelem, Bialik és a Shulchan Aruch.
Könyvekben, tanulmányokban, polémiákban.
Mindig is így volt és így is lesz.
Kihez tartozik a judaizmus?
Hozzám, voltaképpen mindenkihez.
A könyvekben, a tanulmányokban, a polémiákban.
Mindig is így volt és így is lesz.
A zsidó állam átmenetileg lemondott a judaizmusról, amikor monopóliumot biztosított az ultraortodoxoknak.
Ez tudatos lemondás volt. Nem volt kedve a gyökerekhez kapcsolódni, talán egyfajta lenézés van benne.
Ez leginkább egy súlyos hiba volt, amely hatással lesz az Izrael népével való kapcsolatokra a diaszpórában és az országon belül.
Nem meglátni történelmünk szélsőségekről és a testvérgyűlöletről szóló fontos leckéjét, amely mindig azzal a meggyőződéssel kezdődik, hogy a judaizmus és az Isten csak a tiéd.
Ezért nem vagyok hajlandó feladni.
Sem tettben, sem nyilvános vitában.
