Másfél ezer éves evőeszközre és fülönfüggőre bukkantak Izraelben

A talmudi korból való bronzvilla – Fotó: Dr. Ahia Cohen Tavor, Dekel Segev / Izraeli Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatósága

Másfél ezer éves evőeszközre (villára) és medálos fülbevalóra bukkantak az Észak-Izraelben, a Galileai-tengernél, másik nevén a Kinneret-tónál folyó ásatásokon – jelentette a Jediot Aharonot című izraeli újság hírportálja, a ynet csütörtökön.

A szakemberek a fémtárgyak mellett a Talmud keletkezésének korából származó, mintegy 1500 évvel ezelőtti cserépedényeket, üvegedényeket és állatcsontokat is találtak a szakemberek a Kinneret-tótól mintegy 4 kilométerre észak-keletre lévő Korazim Nemzeti Park egyik épületénél végzett ásatásán, amelyet az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) végzett.

A bronz villácskát véséssel díszítették, ami a régészek szerint azt jelzi, hogy egy különösen értékes eszköz lehetett, a függős fülbevalót pedig valószínűleg egy kis üvegmárvány is ékesítette.

A nemzeti parkban már több éve lehetővé teszik a nagyközönség számára, hogy részt vegyen az ősi zsidó közösség maradványainak feltárásában, és ezen a héten is családok tucatjai dolgoztak önkéntesként a falu egyik legnagyobb lakóépületében végzett ásatásokon.

Az amatőr régészkedésben részt vevő egyik lány vette észre az evőeszközt, amely igen ritka lelet. „Soha nem láttam villát sem ásatásokon, sem a tudományos irodalomban. Általánosságban elmondható, hogy alkalmanként előfordulnak egyszerű vaskések, de az evőeszközök nagyon ritka dolgok” – nyilatkozta az ásatásokat vezető Ahia Cohen-Tavor a leletről a lapnak.

„Az emberek hajdanán valószínűleg főleg fakanalakat használtak, melyek természetesen nem maradtak fenn. A villát vésés díszíti, azt jelezve, hogy ez egy luxuseszköz. Az ásatások folytatásakor megpróbáljuk majd megérteni, hogy mire használták ezt a helyiséget, és miért volt itt a villa. Izgalmas megpróbálni kitalálni, elképzelni, hogy miként éltek az itt lakók, és megpróbálni összevetni a mi életünket az övékkel – ugyanott, több tucat generációnyi különbséggel” – tette hozzá a régész.

A Korazim Nemzeti Park az első és a nyolcadik század közötti, az Újszövetségben is megemlített zsidó falu nyomait őrzi, beleértve a zsinagóga maradványait is.

Köszönjük a Patreon-os és PayPal-es támogatóink adományait, amivel segítik életben tartani a magazint! Ha szereted olvasni az Izraelinfót és úgy gondolod, érdemes és fontos folytatni ezt a projektet, itt csatlakozhatsz havi támogatóinkhoz. Egyéb támogatási lehetőségek itt.