Szembenézés – film készül Székelyudvarhely zsidóságáról

“Szembenézés” – ez a munkacíme annak a dokumentumfilmnek, amit az egykori székelyudvarhelyi zsidó közösség történetéről forgat a Székelyföldi Stúdió Egyesület. A film és a hozzá tartozó kutatás 2019 óta zajlik. Fecső Zoltán és kollégái forgattak már Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen, Izraelben és Auschwitzben is.

Májusban újra Izraelben forgatnak majd, és minden adat, információ, fénykép, dokumentum fontos lehet nekik a kutatáshoz.

Székelyudvarhelyen az 1800-as évek elejétől éltek zsidók. Túlnyomó többségük már az első világháború előtt magyar identitású volt. 1918 után pedig a Romániához került Erdélyben a székelyekkel osztoztak a kisebbségi sorsban. Gidó Attila történész, a film tudományos szakértője szerint a zsidó közösséghez tartozó udvarhelyiek jelentősen hozzájárultak a város polgárosodásához, a település ipari, gazdasági, kulturális fejlődéséhez.

A holokauszt Székelyudvarhely zsidó lakosságát szinte egészében megsemmisítette. 

- Hirdetés -

A 18-50 év közötti férfiak közül sokan a katonai munkaszolgálat alatt haltak meg 1942–1944 között. A városban és a környékbeli településeken maradt 277 zsidót 1944 május 3-án összegyűjtötték a magyar polgári és katonai hatóságok, majd a marosvásárhelyi gettóba szállították őket. Innen a székelyudvarhelyi zsidókat május végén deportálták Auschwitzba.

A Zsidó Világkongresszus 1946-os adatai szerint a deportáltak közül 38-an tértek haza.

Központi kérdés a film rendezője számára az 1940 és 1944 közötti történések megértése. Az, ahogy az antiszemitizmus erőre kapott egy olyan településen, ahol korábban erre nem volt példa. Éppen ezért nemcsak a tragikus időszak bemutatása a cél. A film történetei gyakran a XIX. században kezdődnek és napjainkig húzódnak.

A filmkészítők jelentős időt szántak adatgyűjtésre. Így derült ki például, hogy két udvarhelyi zsidó honvéd hadnagyként szolgált az 1848/49-es szabadságharcban. Az egyikük leszármazottja az a székelyudvarhelyi születésű Homonnai Nándor, aki Makón alapított fényképészeti műtermet, és aki az első ismert József Attila portrékat készítette.

A film egyik legmegrázóbb története a Böhm orvos-házaspár tragikus sorsa. Nemcsak megható, de az emberi méltóság megőrzésének szép példája. Victor Capesius volt felelős dr. Böhm Jenő haláláért. A segesvári patikus korábban utazó gyógyszer-ügynökként járt az orvosházaspár udvarhelyi házában. 1944-ben Capesius SS őrnagyi rangban, Mengele segédjeként találkozott a fogoly dr. Böhm Ellával Auschwitzban. Ők ketten 1963-ban a frankfurti per tárgyalásán ismét szemtől-szemben álltak egymással, akkor Capesius a vádlottak padján, Ella tanúként volt jelen.

2019 novemberében már forgattak öt napot Izraelben, interjút készítettek két túlélővel: a 99 éves – azóta elhunyt – Scwächter Ernővel, és a 90 éves Gold Renével.

Vannak még félbemaradt történetek, amelyek felgöngyölítéséhez a filmes stáb az Önök segítségét kéri.

Két Udvarhelyről alijázott családot keresnek, rokonokat, hozzátartozókat, leszármazottakat.

Goldberg Betti (ő Goldberg Elisabeta-ként is szerepel egy adatbázisban), Goldberg Márton és Széles Erzsébet lánya, Székelyudvarhelyen a Rákóczi út 73. szám alatt laktak. Egy emlékirat szerint Betti a deportálást Sas Antal udvarhelyi katolikus főesperes közbenjárására kerülhette el.

Hönig Zsigmond 1906-ban született, Székelyudvarhelyen alapított családot, 1942-ben innen vitték katonai munkaszolgálatra, a mai Ukrajna és Oroszország területére. 1944. május 2-án érkezett haza Székelyudvarhelyre, ahonnan családjával együtt másnap hurcolták el, előbb a marosvásárhelyi gettóba, majd Auschwitzba. Emlékiratát kéziratban a Jad Vasem Múzeum őrzi. 

Természetesen bármilyen Székelyudvarhely zsidóságához kapcsolódó információt örömmel fogad a stáb a zfecso@gmail.com e-mail címen.

Az izraeli forgatásról is beszámolunk majd.

A cikk illusztrálására használt felvételek a székelyudvarhelyi Kováts Fényképészet tulajdonát képezik.

- Hirdetés -