Izraeli tudósok új könyvet írtak a növények és állatok domesztikációjáról

A Közel-Keleten 10 500 éve lezajlott mezőgazdasági forradalom – beleértve a növények és állatok háziasítását – véget vetett az emberek több millió éves vadászó-gyűjtögető életmódjának. Ez a neolitikus átalakulás új közösségek kialakulásához vezetett, amelyek búzát, árpát, borsót, lencsét, csicseriborsót termeltek, és számos állatot háziasítottak, beleértve a kecskéket, juhokat, szarvasmarhákat és sertéseket.

Mindezek a növények és állatok még mindig jelentős szerepet játszanak a mai globális gazdaságban és táplálkozásban. Ez a mezőgazdasági forradalom ösztönözte az első városközpontok további fejlődését is. Ez a kötet az ókori közel-keleti növények háziasításának eredetét, valamint – az élelmiszertermelő társadalmakra jellemző – új ember-természet kapcsolat különböző aspektusait vizsgálja. Bemutatja, hogy a növények gyors, földrajzilag lokalizált, tudásalapú háziasítása, milyen emberi kezdeményezés volt, amely végül hozzájárult a nyugati civilizációk és a modern emberi társadalmak kialakulásához.

A könyv részletesen bemutatja a Termékeny Félhold területén őshonos gabonafélék, hüvelyesek mellett, a különböző Közel-Keleten őshonos gyümölcsfák (olajbogyó, szőlő, datolya, füge, gránátalma), valamint négy állatfaj (kecske, juh, szarvasmarha, sertés) domesztikációját. A szerzők a tudományos eredményeiket régészeti ásatásokon szerzett adatokkal is alátámasztották.

A könyv bárki számára ajánlott. A közérthetően megfogalmazott szakkönyv számos olyan kérdést válaszol meg, amely a mai napig vita tárgya tudósok körében. Eredményeik felhasználhatóak a növénytermesztésben és állattenyésztésben. Egyetemisták, valamint diákok is hasznát vehetik tanulmányaik során.

- Hirdetés -

A 21. századi növénynemesítés és állatnemesítés alapját képezi a most megszületett publikáció. A “Növények háziasítása és a mezőgazdaság eredete az ókori Közel-Keleten” című könyv 15 fejezetből áll. A tudományos mű a Cambridge University Press gondozásában jelent meg Egyesült Királyságban. A könyv innen rendelhető meg.

***

Shahal Abbo agronómus és növény-genetikus, a Jeruzsálemi Héber Egyetemen dolgozik Izraelben. A mediterrán mezőgazdasági ökoszisztémákon belüli gabonafélék és hüvelyesek, mind háziasított, mind vadon élő gabonafélék összehasonlító tanulmányozása során számos új gyakorlati és fogalmi eszközt fejlesztett ki a növények háziasításával és a termésfejlődéssel kapcsolatban.

Avi Gopher az izraeli Tel-Aviv Egyetem régésze. Kutatásokat végzett az idő – tér szisztematika – sorozatelemzések terén, rekonstruálva a neolitikus kulturális elemek terjedésének kronológiáját és ütemét a közel-keleti kora neolitikum interakciós szférájában. Gopher a közel-keleti növények háziasításával foglalkozó kutatócsoport tagja, és a régészeti szempontokra összpontosít.

Az írás megjelent az Agro Jager honlapján is.

Fotók: Dr. Szilágyi Gergely

- Hirdetés -
FORRÁSAgro Jager News