Izrael bezárta az általa tavaly terrorszervezetnek nyilvánított palesztin jogvédő szervezetek irodáit Ciszjordániában csütörtök hajnalban – írta a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál.
Az izraeli hadsereg azután lépett akcióba, hogy Beni Ganz izraeli védelmi miniszter ratifikálta azt a 2021-es dokumentumot, amely terrorszervezetté minősítette az érintett szervezeteket.
Az izraeli katonák razziát tartottak, iratokat koboztak el és bezárták hét szervezet ramallahi irodáját. A tiltakozó palesztinok köveket és égő benzines palackokat dobtak a katonák felé, akik feloszlatták a tömeget – tudatta közleményében az izraeli hadsereg szóvivője.
„Idejöttek, felrobbantották az ajtót, beléptek, és összedobálták az aktákat” – mondta Savan Dzsabarin, az Al-Hak nevű szervezet igazgatója, aki akkor még nem tudta felmérni, hogy elkoboztak-e tőlük dokumentumokat.
A tiltás ellenére azonnal megnyitották az Al-Hak irodáját Ramallahban, és a szervezet munkatársai folytatták munkájukat.
„Nem kérünk engedélyt egyetlen izraeli katonai vagy politikai tisztviselőtől sem. Az elszámoltathatóságba és a nemzetközi jogba vetett hitünktől ösztönözve tovább haladunk” – mondta Dzsabarin.
Izrael szerint az érintett civil csoportok a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) erőszakos múlttal rendelkező egyik kisebb frakciójához, a Népi Front Palesztina Felszabadításáért (PFLP) nevű szervezethez kötődnek, noha ezt a vádat az érintettek tagadják.
Szerintük Izrael a megbélyegzésükkel próbálja elhallgattatni az emberi jogi visszaélésekkel kapcsolatos bírálatot.
Izrael tavaly terrorcsoportnak minősítette a Palesztin Női Bizottságok Unióját, a Bisan Kutatási és Érdekképviseleti Központot és a palesztin foglyokat izraeli katonai bíróságok előtt képviselő Addameert.
Az izraeli hadsereg illetékesei elutasították a palesztin területeken történő jogsértéseket dokumentáló Al-Hak, valamint a Palesztin-Nemzetközi Védelem a Gyermekekért nevű csoport fellebbezését a döntés ellen, amellyel megpróbálták elérni, hogy töröljék őket a terrorszervezetek listájáról.
Az izraeli döntés jelentős nemzetközi tiltakozást váltott ki, felszólalt ellene az Európai Unió, a Palesztin Hatóság, az amerikai demokraták progresszív csoportja, több amerikai zsidó csoport és nemzetközi emberi jogi szervezet.
Az érintett palesztin szervezetek többsége azt dokumentálja, amikor Izrael és a palesztin aktivistákat rendszeresen őrizetbe vevő Palesztin Hatóság szerintük jogsértéseket követ el. Több csoport jelentős támogatást kap EU-tagállamoktól és az Egyesült Nemzetek Szervezetétől, valamint egyéb adományozóktól.
Júliusban kilenc EU-tagállam bejelentette, hogy Izrael nem támasztotta alá állításait, ezért továbbra is együttműködik a szervezetekkel.
Az izraeli védelmi minisztérium továbbra is azon az állásponton van, hogy az érintettek a PFLP céljaiért tevékenykednek.
Az izraeli hatóságok korábban azzal is megvádolták a PFLP-t, hogy ellopott több millió eurót a tagjaival kapcsolatban álló civil szervezetektől terrorista tevékenysége finanszírozására. Tavaly májusban a Sabak (Sin Bet) belbiztonsági szolgálat letartóztatott négy embert, köztük egy spanyol állampolgárt, aki a gyanú szerint európai pénzeket juttatott el a PFLP-hez.
Az izraeli katonai és polgári törvények évekig terjedő börtönbüntetéssel sújtják a terrorcsoportok támogatását vagy a csatlakozást azokhoz.
Az 1967-ben elfoglalt területek katonai közigazgatását végző izraeli katonai parancsnokság vezetője jogi felhatalmazással rendelkezik a Jordániától visszafoglalt Ciszjordánia felett: döntése alapján bezárhatják a civil csoportok irodáit és letartóztathatja tagjait.
Újságíró, az MTI jeruzsálemi tudósítója
