Végzetes hiba: édes hazánk elindul a diktatúra gyorsító sávján

Ben Kaszpit írása a Maarivban

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök - fotó: Gil Cohen Magen / Shutterstock
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök - fotó: Gil Cohen Magen / Shutterstock

Netanjahu egyszerű többséggel akarja elérni azt, ami Orbánnak kétharmaddal sikerült. Kérdés, hogy összejön-e neki. Következzen Ben Kaszpit a témában írt véleménycikke a Maarivból:

“Mutassatok egy diktatúrát, egy antidemokratikus társadalmat, ahol erős és független jogrendszer van.” Nem más, mint Benjamin Netanjahu mondta ezeket a szavakat. Azonban mióta vádlott lett, az igazságszolgáltatás egyik legnagyobb védelmezőjéből lerombolásának vezetőjévé vált.

“Mutass egy zsarnokságot” – mondta a miniszterelnök –, “egy olyan antidemokratikus társadalmat, ahol erős és független igazságszolgáltatási rendszer működik. Nincs olyan. Ahol nincs erős és független igazságszolgáltatás, ott a jogok nem védhetők. Valójában az erős és független igazságszolgáltatás a különbség azon országok között, ahol csak papíron, és ahol a gyakorlatban léteznek a jogok. Ezért teszek meg minden tőlem telhetőt az erős és független igazságszolgáltatási rendszer fenntartásáért, és ezért értékelem mindazt, amit Beinis bírónő tett.”

A miniszterelnököt Benjamin Netanjahunak hívták. Ezeket a szavakat hivatalos beszédében mondta el a legfelsőbb bíróság elnökének, Dorit Beinisnek a búcsúünnepségén.

Azokban az időkben, amikor még védte az izraeli igazságszolgáltatást, azt kérte, keressünk akár egyetlen diktatúrát erős és független igazságszolgáltatással.

Nagyon jól tudta, hogy ilyen nincs.

Mostantól mutathatunk neki egy olyan demokráciát, amely egykor erős és független igazságszolgáltatással rendelkezett, de most egyre gyorsabban diktatúrává alakul át. Ha tükörbe néz, láthatja a diktátort.

A knesszet TV csatornáján Orit Lavi-Nasielnek adott interjújában ugyanez a Netanjahu ezeket is mondta: „Izraelben a bíróság független volt, van és marad. Elbukik minden olyan kísérlet, amely sértené a bíróság függetlenségét… Voltak javaslatok a Legfelsőbb Bíróság hatáskörének korlátozására vagy megnyirbálására. Ez demokráciánk egyik alappillére. Mindegyiket elvetettem. Mindet. Egyszerűen fenntartottam a Legfelsőbb Bíróság függetlenségét. Talonba tettem a törvényt, amely csökkentené és korlátozná hatalmát.”

“Talonba tettem azt a törvényt is, amely a bírák meghallgatásáról szólt a kneszet-bizottságokban. Visszavontam a törvényt a bírókat kiválasztó bizottság összetételének megváltoztatásáról. A demokrácia része, hogy az emberek javaslatokat tesznek. Az igazi próbatétel az, hogy mi megy át és mi nem… Az izraeli demokrácia nincs veszélyben, szilárd, én pedig minden bizonnyal és határozottan elkötelezett vagyok irányában”.

Az efféle idézetek elárasztják a világhálót.

Aharon Barak, a legfelsőbb bíróság elnöke egyszer azt mondta, hogy Netanjahu “nagy védelmezője volt az izraeli igazságszolgáltatásnak”. Igaza volt. Mindez a múlté, és már nem igaz. Vádlottá válásának pillanatától Netanjahu felforgatta a rendszert. Hirtelen nincs szükség erős és független igazságszolgáltatási rendszerre. A védők legnagyobbika a rombolók vezetője lett.

A legfelsőbb bíróság alkotmányossági normakontrolljának korlátozása a rendszer elengedhetetlen szükséglete.

Kiegyensúlyozott, józan paragrafus keretében, amely egy átfogó “jogalkotási” alaptörvénybe, az alkotmányba kerül majd, hogy egyszer és mindenkorra rendezze az egyensúlyt az izraeli demokrácia hatalmi ágai között (törvényhozás, közigazgatás, igazságszolgáltatás – a szerk.).

Korlátozni kell a Legfelsőbb Bíróság azon jogát, hogy törvényeket érvénytelenítsen (például bővített összetétellel, a bírák kétharmados többségének megkövetelésével), és lehetőséget kell adni a törvényhozásnak, a knesszetnek, hogy felülkerekedjen a tiltáson akár különleges többséggel.

Netanjahu igazságügyi minisztere, Jakov Neeman készített egy ilyen javaslatot a második Netanjahu-kormányban (2009-2013). A Netanjahuhoz lojális Neeman javaslata szerint a kneszetnek 65 parlamenti képviselős többségre volt szükség ahhoz, hogy a kneszet semmisnek vehesse, ha a Legfelsőbb Bíróság érvénytelenít egy törvényt. Mi történt ezzel – kérdezitek? Netanjahu elsüllyesztette.

Még ebbe sem egyezett bele. Megértette, hogy ez az izraeli hatalmi ágak közötti kényes egyensúly megsértése, miközben nincs rendezett alkotmányunk, és nincs alapvető rendszerünk a demokratikus fékek és ellensúlyok számára, s ez egy csúszós lejtő lehet.

Most minden erejével azon nyomul (az ultraortodoxok teszik helyette), hogy átmenjen minimális többséggel az alkotmányossági vétó megszüntetése.

Tudja, hogy ettől Izrael diktatórikus határeset állammá válik, ahol a kormány rendelkezik minden hatalommal és minden irányítás nélküli szerszámmá lesz, de ez nem igazán érdekli.

A jogi világban egyértelmű hierarchia van: Mindenekelőtt az alkotmány, az alkotmány alatt a rendes törvények, alattuk a rendeletek, ezek alatt közigazgatási határozatok stb. Az alapvető probléma az, hogy Izraelnek nincs alkotmánya. Vannak olyan alapvető törvények, amelyeket az alkotmány kezdeteként határoztak meg.

A Legfelsőbb Bíróság akkor érvénytelenít egy törvényt, ha arra jut, hogy az ellentmond egy alaptörvény egyik elvének. Mióta a legfelsőbb bíróság él a normakontroll lehetőségével, tehát egyes jogszabályokat érvénytelenít, mert azokat az alapvető törvényekkel ellentétesnek találja, 20 törvényt érvénytelenítettek. Más országokkal összehasonlítva ez egy elhanyagolható szám, de kétségtelen, hogy ezt szabályozni kell.

Ki kell egyensúlyoznunk a Legfelsőbb Bíróság hatalmát az állam hatalmával. Össze kell hangolnunk a demokrácia karjait, de nem levágni tőből az egyiket.

Köszönjük a Patreon-os és PayPal-es támogatóink adományait, amivel segítik életben tartani a magazint! Ha szereted olvasni az Izraelinfót és úgy gondolod, érdemes és fontos folytatni ezt a projektet, itt csatlakozhatsz havi támogatóinkhoz. Egyéb támogatási lehetőségek itt.

FORRÁSMaariv