A Maariv írása szerint már az askenázi ultraortodoxokkal zajló vita miatt késik az új kormány, velük nem sikerült még megegyezni a koalíciós egyezményekben.
Moshe Gafni, az askenázi-ultraortodox pártszövetség egyik szárnyának, a Degel Hatórának (A Tóra Zászlaja) a vezetője elfogadhatatlannak és teljesen feleslegesnek nevezte a Vallásos Cionizmus párttal kötött koalíciós szerződésben szereplő kitételt a kneszet reform bizottságának felállításáról, mivel a lap szerint attól tart, hogy ez felülírhatja az ő, pénzügyi bizottságban betöltött jogkörét.
Gafni várhatóan hétfő délben találkozik Benjamin Netanjahu miniszterelnök-jelölttel, hogy megvitassák ezt a kérdést, és a másik vitatott pontot a legfelsőbb bíróság normakontrolljának kiiktatásáról. Mindketten szeretnék kiiktatni ezt az alkotmányos normakontrollt, hogy a jövőben a Legfelsőbb Bíróság ne küldhesse vissza a kneszetnek az emberi jogokat vagy a jogegyenlőséget sértő, noha a többség által meghozott törvényeket.
Az ultraortodoxok már akkor elfogadhatónak vélik a többség döntésének keresztülvitelét, ha a 120 képviselőből csak 61 szavazza meg, a Likud viszont nagyobb többséggel szeretné elfogadtatni a Legfelsőbb Bíróság megkerülésének ügyét – amely kiiktatná az izraeli demokrácia legfontosabb fékét és ellensúlyát, mely a többség diktatúráját biztosíthatja a kisebbségekkel szemben –, hogy a nagyobb többségtől legitimebbnek tűnjék ez a lépés.
Gafni azt állítja, hogy közvetlen utasítása van a Rebbétől arra, hogy ne lépjen be a kormányba anélkül, hogy az kötelezettséget vállalna az alkotmányos normakontroll felszámolására, mégpedig azért, hogy az új kormány idején elfogadják a hadkötelezettségről szóló törvényt, amely mentességet ad a jesivabóhereknek.
Az ultraortodox fiatalok örök felmentése a katonáskodás alól sérti az állampolgári jogegyelőség és az állami közteherviselés elvét, s ezért az alkotmánybíróságként is működő Legfelsőbb Bíróság megakadályozná annak elfogadását. Ezt akarják elkerülni a Legfelsőbb bíróság hatalmának csorbításával az ultraortodoxok.
Izrael jelenlegi jogrendjében – éppen annak jogegyenlőséget sértő volta miatt – nincs kimondva az ultrortodoxok katonai felmentése, arról eseti alapon, és a sorozáson történt megjelenés után döntenek a hatóságok mindaddig, amíg az illető a jesivában tanul. Ha a felmentést továbbra is jesivákban tanuláshoz kötik – ahogy ezt az ultraortodox pártok követelik –, akkor az ultraortodox fiatalok kiszolgáltatottak lesznek a jesivák vezető rabbijai felé, akik ezt a függő viszonyt továbbra is fenn akarják tartani hatalmuk biztosítására.
Szintén a jelenlegi rend fenntartását szolgálja, hogy nem tanítanak közismereti tárgyakat, angolt, matematikát és tudományokat az ultraortodox iskolákban, és így még ha egyesek ki is próbálnának lépni a jesivák világából, nem rendelkeznének a munkaerőpiacon hasznosítható tudással.
A sokgyermekes ultraortodox tömegek Izraelben egyre nagyobb arányt jelentenek, a világi társadalom egyre kevésbé képes eltartani őket adóikkal. Benjamin Netanjahu egyik választási ígérete az volt feléjük, hogy továbbra sem kell közismereti tárgyakat tanítaniuk, noha több haszid udvar – köztük a Belcziek – már tárgyalásokat folytatott a Lapid kormánnyal ezeknek a tárgyaknak a bevezetéséről, iskoláik állami támogatásának fejében.
Ha Netanjahu megállapodik az ultraortodoxokkal, már csak saját Likud pártjában kell elosztania a tárcákat és az egyéb feladatokat, és megkezdhetik az előkészületeket az új kormány felesketésére, melynek legfőbb célja az ország jogrendjének átalakítása lesz.
