A Maariv írása szerint már az askenázi ultraortodoxokkal zajló vita miatt késik az új kormány, velük nem sikerült még megegyezni a koalíciós egyezményekben.
Moshe Gafni, az askenázi-ultraortodox pártszövetség egyik szárnyának, a Degel Hatórának (A Tóra Zászlaja) a vezetője elfogadhatatlannak és teljesen feleslegesnek nevezte a Vallásos Cionizmus párttal kötött koalíciós szerződésben szereplő kitételt a kneszet reform bizottságának felállításáról, mivel a lap szerint attól tart, hogy ez felülírhatja az ő, pénzügyi bizottságban betöltött jogkörét.
Gafni várhatóan hétfő délben találkozik Benjamin Netanjahu miniszterelnök-jelölttel, hogy megvitassák ezt a kérdést, és a másik vitatott pontot a legfelsőbb bíróság normakontrolljának kiiktatásáról. Mindketten szeretnék kiiktatni ezt az alkotmányos normakontrollt, hogy a jövőben a Legfelsőbb Bíróság ne küldhesse vissza a kneszetnek az emberi jogokat vagy a jogegyenlőséget sértő, noha a többség által meghozott törvényeket.
Az ultraortodoxok már akkor elfogadhatónak vélik a többség döntésének keresztülvitelét, ha a 120 képviselőből csak 61 szavazza meg, a Likud viszont nagyobb többséggel szeretné elfogadtatni a Legfelsőbb Bíróság megkerülésének ügyét – amely kiiktatná az izraeli demokrácia legfontosabb fékét és ellensúlyát, mely a többség diktatúráját biztosíthatja a kisebbségekkel szemben –, hogy a nagyobb többségtől legitimebbnek tűnjék ez a lépés.
Gafni azt állítja, hogy közvetlen utasítása van a Rebbétől arra, hogy ne lépjen be a kormányba anélkül, hogy az kötelezettséget vállalna az alkotmányos normakontroll felszámolására, mégpedig azért, hogy az új kormány idején elfogadják a hadkötelezettségről szóló törvényt, amely mentességet ad a jesivabóhereknek.
Az ultraortodox fiatalok örök felmentése a katonáskodás alól sérti az állampolgári jogegyelőség és az állami közteherviselés elvét, s ezért az alkotmánybíróságként is működő Legfelsőbb Bíróság megakadályozná annak elfogadását. Ezt akarják elkerülni a Legfelsőbb bíróság hatalmának csorbításával az ultraortodoxok.
Izrael jelenlegi jogrendjében – éppen annak jogegyenlőséget sértő volta miatt – nincs kimondva az ultrortodoxok katonai felmentése, arról eseti alapon, és a sorozáson történt megjelenés után döntenek a hatóságok mindaddig, amíg az illető a jesivában tanul. Ha a felmentést továbbra is jesivákban tanuláshoz kötik – ahogy ezt az ultraortodox pártok követelik –, akkor az ultraortodox fiatalok kiszolgáltatottak lesznek a jesivák vezető rabbijai felé, akik ezt a függő viszonyt továbbra is fenn akarják tartani hatalmuk biztosítására.
Szintén a jelenlegi rend fenntartását szolgálja, hogy nem tanítanak közismereti tárgyakat, angolt, matematikát és tudományokat az ultraortodox iskolákban, és így még ha egyesek ki is próbálnának lépni a jesivák világából, nem rendelkeznének a munkaerőpiacon hasznosítható tudással.
A sokgyermekes ultraortodox tömegek Izraelben egyre nagyobb arányt jelentenek, a világi társadalom egyre kevésbé képes eltartani őket adóikkal. Benjamin Netanjahu egyik választási ígérete az volt feléjük, hogy továbbra sem kell közismereti tárgyakat tanítaniuk, noha több haszid udvar – köztük a Belcziek – már tárgyalásokat folytatott a Lapid kormánnyal ezeknek a tárgyaknak a bevezetéséről, iskoláik állami támogatásának fejében.
Ha Netanjahu megállapodik az ultraortodoxokkal, már csak saját Likud pártjában kell elosztania a tárcákat és az egyéb feladatokat, és megkezdhetik az előkészületeket az új kormány felesketésére, melynek legfőbb célja az ország jogrendjének átalakítása lesz.
Köszönjük támogatásotokat, ez tart életben minket! Ha szerinted is szükség van az Izraelinfóra, csatlakozz a támogatóinkhoz itt. Minden más támogatási forma itt.
