Soron kívül magyar állampolgárságot kapott Izraelben a “Széna téri vadmacska“, a holokauszttúlélő, majd 1956-os harcos Tova Meir.
A soron kívül megítélt magyar állampolgárságot Panyi Miklós parlamenti és stratégiai államtitkár adta át a 96 éves holokauszttúlélőnek, aki 1956-ban a Széna téri felkelőcsoportban harcolt, majd elhagyta Magyarországot.
“Nagyon örülök az állampolgárságnak. Úgyis magyar vagyok, hát legyen állampolgárságom is” – mondta Tova Meir az MTI tudósítójának a rendezvény után, melyen kibucának egész közössége köszöntötte az idős asszonyt, s a helyi kórus énekelt a beszédek között. Munkásságát Ron Lusztig, a magyar ajkú izraeliek cfati emlékmúzeumának igazgatója, és Panyi Miklós méltatta.
Fantasztikus élettörténet, az ellenállás, az élni akarás, az újrakezdés története – hangsúlyozta Panyi Miklós. “Életét végigkíséri a közép-európai népeket, köztük a Kárpát-medencei magyarságot és zsidóságot ért megpróbáltatások és tragédiák sorozata. Sorsából rengeteget tanulhatunk és meríthetünk: a második világháború idején történt minden tragédia és nehézség ellenére hazáját nem hagyta el, és az 56-os forradalomban ellenálló szabadságharcos lett, életét kockáztatva küzdött a szovjet megszállás és elnyomás ellen a szabadságért” – emelte ki az államtitkár.
“Példa nélküli, hogy több mint hatvan éve elhagyta Magyarországot, és Izraelben talált új otthont, de a mai napig őrzi magyarságát, ápolja a magyar nyelvet, ezen a nyelven beszél, énekel, és őrzi emlékeit. Életútja élő kötelék Izrael és Magyarország között” – méltatta Panyi Miklós az ünnepeltet.
Tova Meir Einhorn Gizella néven született a kárpátaljai Gányán, s a második világháború idején Budapestről hajtották halálmenetben a nyugati határ felé. Később álnéven bujkált, majd tolmácsolt a szovjet csapatoknak. A felszabadulás után is megtartotta háborús álnevét, nem tért vissza eredeti személyazonosságához.
1956-ban a felkelőkhöz állt, s a Széna téri csoportban Szabó bácsi akkor nevezte el vadmacskának, amikor kiváló látásával messziről felismerte, hogy egy mentőautóban ÁVH-sok ültek, s mint utóbb kiderült, véres gézbe csomagolva fegyvereket szállítottak.
A levert felkelés után Ausztriába menekült a megnyitott határon, majd onnan Belgiumba került, ahol három évig élt. Ekkor a Vöröskereszt segítéségével megtalálta Izraelben élő bátyját, és kiutazott hozzá. 1959-ben visszavette eredeti nevét, és letelepedett az észak-izraeli Ajelet Hasahar nevű kibucban.
Fotók: Berényi László
Újságíró, az MTI jeruzsálemi tudósítója
