Hajnali négy körül. Másfél órán át egy apró cellában három másik fogvatartottal, majd kihallgatás. Nem engedtek ki a mosdóba, pedig egyikünk könyörgött és könyörgött, végül bocsánatot kért és elvégezte mellettünk, egy üres flakonba. Egy másik mobiltelefonon beszélt az anyjával, aki azt mondta neki: “Büszke vagyok rád.” Van még mit mesélnem, de majd később. A jaffai rendőrőrsre vittek minket. Közrend megsértésével és garázdasággal vádoltak. Mondtam, hogy nem zavartam a rendet, talán épp ellenkezőleg. Megpróbáltam helyreállítani azt, mert az állam felborította. Ezrekkel érkeztem a Kaplanra, hogy gyakoroljam a tüntetéshez való demokratikus jogomat. Az Ayalont még azelőtt blokkolták, hogy megérkeztem volna, maguk a rendőrök. És nem lázadtam, csak tartottam egy táblát, amelyen az állt, hogy “Mentsük meg a demokráciát”. Szerencsére a teljes ayaloni letartóztatást lefilmezték és rögzítették. A kihallgatás alatt végig hallottuk a tüntetőket, akik a rendőrőrs bejáratánál vártak ránk, ami nagyon biztató volt. Az egyik fogvatartott kérte, hogy kaphasson inzulint, mert cukorbeteg. A rendőrök a nyomozás során Shoshkéról kérdeztek, és elmeséltem nekik, hogyan léptem ki egy kagylóból, és hogy hogyan lettem aktivista. Egy rendőr ujjlenyomatomat vett tőlem és lefotózott, megkért, hogy vegyem le a szemüvegemet. Mondtam, hogy mindig hordom, amikor Shoshke vagyok, és lefényképezett szemüveggel is, a rendőrségi jegyzőkönyv kedvéért. Meghívtam őt, valamint a többi fogvatartottat a Herzliya Múzeumban rendezett kiállításomra. Meghívtam egy kardiológus apát és két fiát is, akiket egy herzliyai tüntetésen tartóztattak le. Szabadságharcos család. És Annát is, a biológia doktorát Ukrajnából, akit szintén velünk együtt tartóztattak le, és azt mondta, hogy eljön a megnyitóra. A rendőrök türelmesek és emberségesek voltak velünk a letartóztatás alatt, találkoztam két ügyvéddel is, akik kísérik a tiltakozásokat, ők felajánlották a segítségüket. A rendőrnő, aki lekísért a földszintre, amikor kiengedtek onnan, azt mondta nekem az állomásról kifelé menet: “Nézd, mennyire szeretnek téged.” Nagyon megható volt újra találkozni veletek.
Zeev Engelmayer ( 1962. január 7. – ) izraeli képregényművész és humorista, társadalmi és politikai aktivista. Alternatív képregényes szcénára hajló műveit vad humor, erőteljes és éles illusztrációs stílus jellemzi. “Az izraeli illusztráció rosszfiújának” hívják. Engelmayer gyakran “Shoshke“-ként, egy általa alkotott illusztrált karakterként, saját jelmezében jelenik meg és dokumentálja magát különféle helyeken és helyzetekben.
