Sigalit Salminis,
Carmel Gat elrabolt túsz nagynénje
“Attól a pillanattól kezdve, hogy felébredek, egészen addig, amíg el nem alszom, állandóan Carmel jár a fejemben. Hogyan tartják ott? Van elég étele és vize? Mire gondol?
Nem tudom elviselni, hogy túszként tartják fogva, valószínűleg egy sötét és levegőtlen alagútban Gázában. Ami normálisan tart, az az erejébe vetett hitem. Hiszem, hogy életben van, és így még van remény, hogy hazahozzuk.
Kinneret, Carmel anyja nem volt olyan „kiváltságos”, őt meggyilkolták a szörnyű terrortámadásban ugyanazon a reggelen, amikor Carmelt elhurcolták.
Alont, Carmel bátyját szintén elrabolták partnerével, és a hároméves lányukkal, Geffennel. Egy autóhoz vitték őket négy Hamasz terroristával, akik Gázába tartottak. Szerencsére a gázai határhoz közeledve meglátták az Izraeli Hadsereg egyik harckocsiját, és a másodperc töredéke alatt úgy döntöttek, hogy reszkíroznak, és kiugrottak az autóból.
Futás közben Yarden átadta Geffent Alonnak, tudva, hogy Alon gyorsabban tud futni, mint ő. Alon, aki Geffent tartotta, olyan gyorsan futott, ahogy csak tudott – megmenekülve a terroristák lövöldözése elől. Amikor lehetősége volt megfordulni, hogy megnézze, hol van Yarden, meglátta, ahogy a fák mögött rejtőzik, és a fejére tett kézzel védekezett.
Akkor látta utoljára.
Izrael Államot mindenekelőtt azért alapították, hogy biztonságos menedéket nyújtson polgárai számára.
2023. október 7-én Izrael állam teljes mértékben elmulasztotta megvédeni őket. Hetvenöt évvel ezelőtt, a mögöttem lévő épületben Izrael állam alapító atyái aláírták a Függetlenségi Nyilatkozatot, melynek lényege egy szabad, szuverén és független állam megteremtése polgárai számára.
Izrael államnak kötelessége visszaadni Carmelnek, Yardennek és az összes többi túsznak a függetlenséget, a nyilatkozatban foglaltak szerint: „vallásra, fajra vagy nemre való tekintet nélkül, minden lakosnak”.
A Humans of Tel Aviv posztját az Új Kelet újság fordította magyarra
