Koleszmislen kalandok (2az1ben)

Most két háztartási/házastársi történet jön, az egyik, amikor sem írni, sem főzni nincs kedvem, a másik, amikor minden együtt van egy jó kis receptes főzőcskés cikkhez.

Üreshűtőfőzelék

A kolesz-gasztro nemcsak a szaktudás tekintetében különbözik a sztárséfek világától, hanem a felhasznált anyagok mennyiségében és minőségében is. Gondban volnék egy Michelin csillagos étterem hűtője előtt állva, de az ő szakácsuk még nagyobb bajban lenne az enyém előtt, így kétheti szalmaözvegylét után.

Konkrétan nincs benne semmi.

És a feleségem jön a délelőtti géppel…

- Hirdetés -

És az mindjárt leszáll…

És a „valami ebéd legyen!” kérés hangzott el…

És még takarítani is kell…

És csak holnap jön meg a fizetés…

És…

Semmi pánik!

Ilyenkor előjönnek az emlékek a kollégiumi évek gasztronómia bravúrjairól. A vecsési savanyúból készített káposztás tészta, a habtejszínből, piros aranyból, háztartási kekszből és gyulai kolbászból varázsolt vendégváró szendvics és társai. Mélyfúrás a spájzszekrényben:

Hopp, itt egy paradicsomos babkonzerv! Te mit keresel itt, hogy kerülsz ide, a késztermékektől szűz konyhánkba? 

De jó, hogy itt vagy!

Van rajta valami elkészítési idő, de én 10 percre saccolom. 

Akkor startoljon a koleszmislen babfőzelék. Felteszek fél liter vizet forrni, hogy a babérleveleknek legyen egy kis ideje kiadni az ízüket. Közben kinyitom a konzervet. Kinyitnám. A fülecskéje a kezemben marad, így ez lesz a leghosszabb munkafázis. A konzervnyitó ugrabugrál a peremén, de rutinosan nem próbálkozom kézzel. Nem szeretem a babot véresen. Végre sikerült!

Egy szűrőbe borítom, hogy a paradicsomszósz lecsöpögjön róla. Nem mosom le, ami rajtamarad, marad.

Ezalatt nagyon apróra vágok egy nagyobbacska hagymát. Olajon, kis lángon puhára párolom. A főzővíznek már babérillata van. Belezuttyintom a babot, sózom, borsozom.

Nagyon gyorsan megpuhul! A dinsztelt hagymára pirospaprikát szórok, elkeverem és leveszem a tűzről. Be kéne rántani, de már szorít az idő, és egyébként sem szeretem a liszttel sűrített főzelékeket. Most jön a kollégiumi ihlet! Egyszer kipróbáltuk a krumplipüré-port… Ment is vissza a dobozba. Megvan! Ő lesz a sűrítő anyag. Puha a bab, pedig még 10 perce se fő.

Először a paprikás hagymát keverem el benne. Nagyon jó ízű!

Aztán hagyom egy kicsit, hadd veszítsen még a főzővízből. Egy púpos evőkanál pürépor nem lett elég, de még egy csapott kanál elkeverése határozottan babfőzelékké változtatta a paprikás-hagymás vízben úszó babot. 

Befut a megrendelő, boldog, hogy meleg kaja várja. 

– Hogy ízlik?

– Finom. Babfőzelék…Te titkolsz valamit…!?

Most, hogy ezt a bűncselekményt beismertem, az indiai batátabravúrt már könnyebben megírom.

Batátabravúr

Batátás rétessel próbálkoztunk. A „valahogy megettük” és a „nem is olyan rossz” közötti eredménnyel zárult. A kísérletező kedvünk elfogyott, de maradt több mint fél kiló zsülienre gyalult batáta.

És egy megrendelés életem párjától: régen főztél indiai cuccot…

Az menni fog. 

Ha improvizálhatok, még a kedvem is megjön.

Kihúzom az indiai fűszerek fiókot:

Aiwar mag, koriander mag, szegfűbors, feketebors, keleti (római) kömény, feketekömény, curry, kurkuma, szegfűszeg por, fahéj por, füstölt chili.

Bármelyik elhagyható, és a mennyiségeket sem írom ide, improvizáljatok!

A füstölt chilivel és a curryvel óvatosan, a többivel legfeljebb az történik, hogy elvész a cuccban.

Hozzávalók:

– kb. fél kiló batáta (édesburgonya)

– 15 dkg vörös lencse

– 4-6 gerezd fokhagyma

– 1 közepes fej lila hagyma

– 1 férfi hüvelykujjnyi gyömbér

– 1 friss zöld chili paprika

– 2 dl paradicsomlé vagy 10 dkg sűrített paradicsom

– 5 dkg vaj 

– 2 evőkanál olívaolaj

– 2 dl tejszín

és

– zöld koriander 

– néhány gerezd vérnarancs a díszítéshez, valamint a felsorolt fűszerek.

Az olíva-vaj keverék pótolja legjobban a drága és beszerezhetetlen ghit, amiről az indiai ételek startolnának. Míg forrósodik, beleszórom a magos fűszereket, aztán a nem túl apróra vágott lila hagymát, a szétnyomott fokhagymagerezdeket, a lereszelt gyömbért és az apróra vágott zöld chilit.

Óvatosan sózom.

Mikor megpuhult a hagyma, mehetnek rá a fűszerporok, hogy le ne égjen, jöhet az első deci paradicsomlé, és mehet a lereszelt (robottal zsülienre legyalult) batáta. Jól elkeverem a fűszeres alappal. Most sózom igazán, és mehet a második deci paradicsomlé is. 

Mikor felforr, kis lángra teszem és lefedem.

A vörös lencsének 10-15 perc áztatás is elég. 

Mikor a batáta puha, mehet a lencse is, meg egy kispohár víz is, ha nem engedett az édeskrumpli elég levet.

Mikor a vörös lencse is megfőtt – ez se sokkal több, mint 10 perc –, tulajdonképpen kész volnánk az originál indiai batáta cuccal, de…

A tejszín akkor került ezekbe az ételekbe, mikor az angol kolonializmus keze betette a lábát az indiai fazekakba. 

De én szeretem.

Két deci zutty bele, és felforralom újra. 

Pótolom az illatanyagokat: pici fahéj, szegfűszegpor. 

Apróra vágott zöld korianderrel – itt nem opció a petrezselyem, mint váltótárs, inkább hagyjuk el – és egy gerezd vérnaranccsal díszítve tálalom.

(A dekorációnak szánt vérnarancs annyira működött, hogy a párom feltétnek értelmezte, és repetázott belőle.)

Hogy az milyen, mikor nincs kedvem írni, azt nem tudom szemléltetni, mióta nem írok politikai cikkeket. 

Ha megint kifőzök valamit, megírom, ígérem.

Fotó: Silló Sándor

Köszönjük a Patreon-os és PayPal-es támogatóink adományait, amivel segítik életben tartani a magazint! Ha szereted olvasni az Izraelinfót és úgy gondolod, érdemes és fontos folytatni ezt a projektet, itt csatlakozhatsz havi támogatóinkhoz. Egyéb támogatási lehetőségek itt.