Bár a Nemzetközi Bíróság hivatalosan nem hozott ilyen ítéletet, a „gázai népirtás” című Wikipédia-szócikk naponta több tízezer látogatást vonz, megelőzve a korábbi hasonló „népirtási állítások az izraeli támadás nyomán Gázában” című szócikket. Az ellenzők szerint a szócikk megsérti a Wikipédia irányelveit, elfogult és nem megbízható forrásokra, például a Hamasz gázai egészségügyi minisztériumára támaszkodik.
Az izraeli narratíva és a gázai háborúval szembeni kritikák közötti küzdelem nem hozott jelentős támogatást Izrael számára, különösen, ha az amerikai egyetemi kampuszok vagy egyes európai országok tüntetéseit nézzük. A narratívák harca az utcákon túl az online információs források, például a Wikipédia oldalain is zajlik. A virtuális enciklopédia angol változata újabb harctérré vált a pro-palesztin és pro-izraeli támogatók között, amikor az enciklopédia szerkesztői nemrég tényként állították be, hogy Izrael népirtást hajt végre Gázában.
Július 25-én, több hónapig tartó vita után, a „népirtási állítások az izraeli támadás nyomán Gázában 2023-ban” (Allegations of genocide in the 2023 Israeli attack on Gaza) című szócikk nevét „Gázai népirtás” (Gaza Genocide) címre változtatták. Ez annak ellenére történt, hogy a Nemzetközi Bíróság (ICJ) hivatalosan nem hozott ilyen ítéletet. A Jewish Journal megfigyelései szerint a szócikk nevét megváltoztató szerkesztők az akadémiai kutatók konszenzusára alapozták döntésüket, köztük népirtáskutatók, emberi jogi szakértők, emberi joggal foglalkozó jogászok és holokausztkutatók véleményére.
A szóban forgó szócikk először 2023 decemberének végén jelent meg, annak ellenére, hogy már létezett egy hasonló szócikk az online enciklopédiában. A szócikk egy héttel az október 7-i támadást követően került fel, és a „Palesztin állítások népirtásról” címet viselte. A két szócikk tartalma és a szócikkek íróinak listája eltérő. Az elsőként megjelent szócikket naponta több ezren tekintették meg, de amint a másik szócikk nevét „Gázai népirtás”-ra változtatták, ugrásszerűen megnőtt a megtekintések száma. Ez részben annak köszönhető, hogy a Google a „Gázai népirtás” kifejezést az első helyre helyezte a keresőmotor találatai között.
A Gil Feldman elemző által közzétett Wikipédia használati adatok szerint, amikor a két szócikket összehasonlítják, látható, hogy a háború kezdetétől májusig a palesztinok népirtásra vonatkozó állításait taglaló szócikket napi 90 és 55 ezer között tekintették meg. Májusban kezdődtek a viták a másik szócikk nevének megváltoztatásáról, hogy megállapítsák, Izrael népirtást követ el, és ekkor kezdett el jelentősen növekedni a megtekintések száma. Júliusra már napi 55 ezer olvasója volt, miközben a hasonló szócikk olvasottsága csökkent.
Kezdetben a „Gázai népirtás” szócikk mindössze öt forrásra támaszkodott. Ezek közé tartozott egy, az ENSZ több tucat szakértője által készített jelentés, amely a Hamasz gázai kormányának egészségügyi minisztériuma által készített jelentéseken alapult, a Reuters hírügynökség egyik jelentése újságírók megöléséről Gázában és egy indiai weboldal, amely kijelentette, hogy a gázai háború során népirtás történik.
A Jewish Journal kritikát fogalmazott meg az oldal kiegyensúlyozatlansága miatt, amely kizárólag olyan forrásokra hivatkozik, amelyek Izraelt népirtással vádolják. A kutatás során olyan hangokat is bemutattak a szócikk szerkesztői közül, akik ellenezték a szócikk címének „Gázai népirtás”-ra történő megváltoztatását. Az ellenzők azt állították, hogy a szócikk megsérti a Wikipédia irányelveit, mert elfogult, nem mutatja be azoknak a kutatóknak vagy forrásoknak az álláspontját, akik nem gondolják, hogy Gázában népirtás zajlik, és nem megbízható forrásokra, például a Hamasz vezette gázai egészségügyi minisztériumra támaszkodik. Emellett rámutattak, hogy a Wikipédia irányelvei ellenzik a nem semleges címszókat.
Kormánytagok szereplése a „Gázai népirtás” szócikkben
A szócikk közzététele óta 1,124 változtatást hajtottak végre rajta több tucat szerkesztő által, és óriási méretűvé nőtt. Az oldal most már számos aktivistára, politikusra és közéleti személyiségre is hivatkozik, akik izraelellenes üzeneteket fogalmaztak meg, mint például a klímaaktivista Greta Thunberg, az amerikai képviselőház tagja, Rashida Tlaib, valamint Macklemore, aki „Hind’s Hall” című dalában egy hatéves gázai kislányról ír, akit az izraeli erők öltek meg.
A szócikk azonban nem csak az Izraelt kritizáló akadémiai szakértőkre épül, hanem idézi az izraeli kormány több magas rangú tagját is, akik a háború kezdetén olyan nyilatkozatokat tettek, amelyek a gázai lakosság elleni támadásokra szólítottak fel. Kiemelt helyen szerepel Bezalel Smotrich pénzügyminiszter (Vallásos Cionizmus) és Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter (Zsidó Erő), akik már a háború előtt is olyan kijelentéseket tettek, mint például „el kell törölni Huwarát”.
לכבוד האג, סמוטריץ עם אמירה חדשה: "בעזה יושבים 2 מיליון נאצים" pic.twitter.com/wkqM9EDFzO
— 𝐎𝐧 𝐀𝐳𝐫𝐢𝐞𝐥🇮🇱 (@iloveisraell) January 7, 2024
A háború kezdetén úgy tűnt, hogy a koalíció tagjai versenyeznek, ki tudja a legszélsőségesebb kijelentést tenni, amelyek később bekerülnek a Dél-Afrika által Izrael ellen benyújtott vádak közé a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon. A Wikipedia bejegyzés szerint további szereplők, akik a palesztinok meggyilkolásáról szóló kijelentéseik miatt váltak ismertté: Avi Dichter mezőgazdasági miniszter és a biztonsági kabinet tagja (Likud), aki kijelentette, hogy „Nakba-t kell végrehajtani Gázában,” valamint Amichai Eliyahu miniszter (Zsidó Erő), aki november elején azt javasolta, hogy dobjanak atombombát Gázára. Továbbá a párttársa, Itzhak Kroizer képviselő is idézett, aki azt mondta: „El kell pusztítani Gázát.”
Egy másik vád Izrael ellen az, hogy szándékosan éhezteti a Gázai övezetben élő kitelepített palesztinokat, valamint nincs hozzáférésük vízhez. A Wikipedia bejegyzés szerint ezt a vádat erősítette Israel Katz külügyminiszter (Likud) kijelentése, aki akkoriban energiaügyi miniszter volt, és a háború elején elrendelte a vízellátás megszakítását Gázában, majd később hozzátette: „Gáza nem kap áramot, vizet és üzemanyagot, amíg a túszokat vissza nem hozzák.” A bejegyzés további idézetei között szerepel Isaac Herzog államelnök, Nir Barkat gazdasági miniszter, és Giora Eiland nyugalmazott tábornok is.
