Izraelben egyre növekvő feszültségek jellemzik a mindennapokat, hiszen az északi fronton a Hezbollahhal folytatott összetűzések nyílt háborúvá eszkalálódhatnak, míg a belpolitikai helyzet is bonyolultabbá válik. Netanjahu miniszterelnök védelmi miniszterének leváltását fontolgatja, miközben az ország lakói a politikai és katonai helyzet bizonytalansága közepette próbálnak tájékozódni és túlélni. Székely Róbert foglalja össze a legfrissebb fejleményeket a Klubrádió reggeli információs műsorában.
– Székely Róbert, az Izraelinfo munkatársa van itt Izraelből. Szervusz, jó reggelt!
– Szervusz, jó reggelt mindenkinek!
– Először egy gyors helyzetjelentést adjál, mi a helyzet?
– Most két ponton van elég nagy feszültség Izraelben. Egyrészt az északi fronton a Hezbollahhal szemben, ahol lassan egyre inkább kiteljesedik a háború. Tehát a kisebb adok-kapokok már kezdenek átmenni nyílt háborúba. Most mindenki azt várja, hogy sikerül-e mérsékelni a helyzetet, vagy valóban egy nagyobb háborúvá eszkalálódik. A másik front a politikai, ahol úgy tűnik, hogy Netanjahu le fogja váltani a védelmi minisztert, Galantot, hogy egy volt Likud-partnerével, Gideon Szaárral cserélje le, akivel valószínűleg könnyebben fog együttműködni. Galant ugyanis nagyobb ellenállást tanúsított Netanjahuval szemben, amikor politikai döntéseket próbált a háború vezetésére erőltetni a biztonsági szempontok helyett.
– Egy „héjább” miniszter lesz?
– Igen, úgy tűnik, hogy egy erősebben jobboldali személy kerülhet a helyére. Olyan, aki nyíltan amellett van, hogy Izraelnek inkább stratégiai háborúra kell koncentrálnia, mint arra, hogy valamilyen egyezmény keretében hazahozza a Gázában fogságban tartottakat. Emellett Galant ellenezte az ultraortodox közösség mentességét a katonai szolgálat alól, mivel jelenleg a hadseregben hiányoznak az aktív katonák. Társadalmi feszültség is van e téren, hiszen sokan kérdezik, miért kötelező az állampolgároknak a bevonulás, míg egy kisebb csoport folyamatosan mentességet élvez, csupán a koalíciós egyezmények miatt.
– Ez egy kisebb csoport, amely finoman szólva sem békepárti.
– Igen, nem nagyon békepártiak, de nem is politizálnak nyíltan. Őket inkább az érdekli, hogy a saját törvényeik szerint élhessenek a közösségeikben. Az ultraortodox lakosság általában kevésbé politizál nyíltan.
– A Jerusalem Post mai cikke szerint a cél az lenne, hogy az északon evakuált hatvanezer ember visszatérhessen az otthonaikba, de ez ellentmond annak, amit az előbb mondtál, hogy eszkalálódik az északi front.
– Igen, itt két nézőpont ütközik. Az egyik szerint meg kell gyengíteni a Hezbollahot, ami valószínűleg csak egy fegyveres összetűzés vagy nagyobb háború révén lehetséges. A másik álláspont szerint, ha Izrael egyoldalúan leállítaná a támadásokat és sikerülne valamilyen egyezményt kötni a Hamaszszal a Gázai övezetben, akkor az északi front is lecsillapodna, és vissza lehetne telepíteni az embereket. Én inkább a második mellett vagyok, de ezt csak sejteni lehet.
– Az viszont több mint sejthető, hogy Irán áll részben a háborús helyzet mögött.
– Igen, a Hezbollah mindenképpen Irán proxy szervezete. Irán fegyverzi és pénzeli őket, és a kiképzések is Iránban zajlanak. Emellett Jemenben a hutik is részt vesznek a konfliktusban, három nappal ezelőtt egy ballisztikus rakétát lőttek ki Izraelre, ami egy újabb szintje a háborúba való beavatkozásnak.
– Eközben Antony Blinken amerikai külügyminiszter ismét Egyiptomba látogat, hogy egy gázai tűzszünetet próbáljon elérni, amely része lenne a túszok szabadon engedése is. Van esélye ennek a próbálkozásnak?
– Próbálunk optimisták lenni, de sajnos a valóság az, hogy az esély nem túl nagy. Ennek oka, hogy a Hamasz vezetője, Szinvar, és Netanjahu személy szerint nem érdekeltek a háború befejezésében. Ugyanakkor a teljes izraeli biztonsági vezetés, beleértve a hadsereget és a hírszerzést, támogatná a békét. Nemzetközi nyomás is van mindkét félre, így talán sikerülhet valamit elérni, de ehhez le kell győzni mindkét vezető személyes érdekeit.
– Látható, hogy Netanjahunak sem feltétlen érdeke a háború befejezése, bár ez lehet stratégiai megfontolás is, amit vitatni lehet.
– Igen, van logika abban, amit mond. Szerinte, ha most véget érne a háború és nem teljesülnének Izrael feltételei, akkor a Hamasz újra felfegyverezhetné magát, és egy hasonló konfliktus csak idő kérdése lenne. Ez logikus érv. Ugyanakkor sokan úgy gondolják, hogy most érdemes lenne visszahozni azokat, akik még életben vannak a Gázai övezetben, és megpróbálni később megoldást találni a Hamaszszal.
– Köszönöm szépen, Székely Róbertnek, az Izraelinfo munkatársának Izraelből. Szervusz, viszonthallásra.
– Szervusz, viszonthallásra.
Újságíró
