A magyar-zsidó iszlámkutató, Goldziher Ignác tiszteletére méltó hagyatékát – amely könyveket, kéziratokat, tanulmányokat és leveleket tartalmaz – most, egy évszázaddal azután, hogy az Izraeli Nemzeti Könyvtárba került, teljes körűen katalogizálták.
Az 1924-ben szukotkor – alig több mint egy évszázaddal ezelőtt – Jeruzsálem elitje a Midras Abarbanel Könyvtárban gyűlt össze egy nem mindennapi ünnepségre.
Helyi zsidó, muzulmán és keresztény előkelőségek, külföldi diplomaták, cionista vezetők és a brit mandátum tisztviselői találkoztak a Goldziher könyvtár megnyitója alkalmából. Ahogy a név is sugallja, a könyvtár a néhai vezető európai arab és iszlám tudós, Goldziher Ignác személyes kutatási gyűjteményét tartalmazta. A cionista mozgalom megvásárolta Goldziher családjától a zsidó-magyar tudós 1921-es halála után, a 6000 kötetet hónapokkal korábban szállították Budapestről Jeruzsálembe. És ekkor végre a gyűjtemény egy négyszobás, csak erre a célra bérelt melléképületben volt látható a belvárosban, a meglévő könyvtárépület szomszédságában.
Chaim Weizmann, a Cionista Világszervezet elnöke, Judah Magnes, akit hamarosan a Héber Egyetem kancellárjává neveztek ki, és mások az egybegyűlt előkelőségekhez szóltak, hangsúlyozva, hogy a Goldziher könyvtárban „Izrael földjének minden hovatartozásához és vallásához tartozó tudósok találkoznak majd kollektívan.” Goldziher néhány ezer könyve az alapjául szolgált annak a több mint félmillió kötetnek, ami ma az Izraeli Nemzeti Könyvtár iszlám és közel-keleti gyűjteményét alkotja.
Ez a jeruzsálemi ünnepség több éves intenzív erőfeszítést zárt le. A londoni cionista vezetők keményen küzdöttek Goldziher könyvtárának megvásárlásáért, amikor azt eladásra bocsátották, megelőzve Európa, Amerika, sőt Japán vezető egyetemeinek versengő ajánlatait. Goldziher, az iszlám európai akadémiai tanulmányozásának egyik megalapítója már életében elismert volt, és műveit a mai napig nélkülözhetetlennek tartják. Világhírű magyar tudósként Goldziher könyveinek az országból való kiszállítására vonatkozó engedély megszerzéséhez a Budapesti Brit Nagykövetség beavatkozására volt szükség, és csak az utolsó pillanatban történt pénzátutalás győzte meg a tudós özvegyét, Laurát, hogy végre engedélyezze a könyvek elszállítását.
Ez a sikeres felvásárlás merészség volt a növekvő jeruzsálemi könyvtár, valamint az egy évvel később, az 1925-ben megnyílt Héber Egyetem számára. Az évtizedek során Goldziher lassan felépítette az arab, a perzsa és a török könyveinek gyűjteményét, melyben kéziratok, valamint az iszlámról szóló tudományos publikációk is voltak. Ez a folyamat egy kiterjesztett tanulmányi és könyvvásárlási körúttal kezdődött a Közel-Keleten 1873-ban. A Koránnal, a hadíszszal és az iszlám joggal, az irodalommal, a teológiával és a misztikával foglalkozó alapvető munkák mellett Goldziher könyvtára számos, a zsidókról és a zsidóságról szóló címet is tartalmazott filozófia, utazási irodalom, klasszikusok és egyéb témák mellett. Goldziher hagyományőrző zsidóként évekig a budapesti zsidó hitközség titkáraként dolgozott.
Európában egyetlen magángyűjtemény, és csak néhány egyetemi- vagy közkönyvtár sem vetekedhet Goldziher gyűjteményének terjedelmével és fontosságával.
Most, egy évszázaddal az izraeli Nemzeti Könyvtárba érkezése után, ezt a monumentális gyűjteményt teljesen katalogizálták.
