Annyira elviselhetetlen a valóság, amelyben itt élünk, hogy már meg sem próbáljuk elmondani azoknak, akik nem ebben élnek. De néha, amikor két izraeli beszélget, talán elárulják egymásnak, hogy már soha többé nem tudnak úgy kimenni az utcára, hogy ne a gyerekeikkel és a szüleikkel egyidős elrabolt és meggyilkolt emberek képei nézzenek rájuk. Nem tudnak külföldön úgy szelfizni, hogy ne arra gondoljanak közben, hogy mások gyereke éppen katona. Amikor más korrupt politikussal teszik egy kosárba Bibit, ők nem az ellopott pénzekre, hanem az elpusztított kibucokra gondolnak – a leégett házakra, a lemészárolt gyerekekre és a több mint 800 elesett katonára. A harbu darbu már nemcsak a szomszédainknak jelenti a poklot, hanem itthon is minden darabokra hullik, és mire eljön a „végső győzelem”, talán már nem is lesz, aki megünnepelje.
„Az optimizmus olyan távoli dologgá vált számunkra, hogy minden optimista gondolat irreálisnak tűnik. De a félelmeink és a kétségbeesésünk valahol szintén irreálisak, viszont mi már annyira elmerültünk bennük, hogy ezek kitöltik a mindennapjainkat. Fontos mégis felvázolni egy jó forgatókönyvet is, hogy legyen mire törekedni, és ne csak féljünk” – mondja Yoni Bloch izraeli énekes. Új klipje elejétől végéig mesterséges intelligenciával készült. Úgy oldja meg a megoldhatatlant, hogy minden túszt visszahoznak benne, az emberek nem a kiszabadításukért tüntetnek zászlókkal és transzparensekkel, hanem boldogan özönlenek az utcákra, ujjonganak, sírnak a megkönnyebbüléstől. A tévéstúdiókban is csak ünnepelnek és még a neves műsorvezető is sírva fakad, mert végre mindenki fellélegezhet. Mert el lehet képzelni, hogy vonat megy Bejrútba, és vissza is jön velünk, és hogy a vallás csak arról szól, hogy közösen fesztiválozunk egy nagyot Jeruzsálemben. És majd Bloch Taylor Swifttel lép fel Cesariában, és az október 7-én elmaradt Bruno Mars-koncertet is megtartják a Hayarkon Parkban.
Ezzel a megjegyzéssel küldte át nekem ezt a klipet a barátnőm:
„Le akarom fordítani angolra, mert elküldtem egy svájci barátnőmnek, és ma ze ba li, hogy az egész világ megértse: nekünk máshogy kell látni a világot. A békére kell vágyni, és a békéért kell dolgozni – de nem csak nekünk, mert ezt egyedül nem lehet. Az egész világnak kell. Bekicur: Yoni Bloch, John Lennon, haha, muszáj, hogy ez legyen a valóság.”
אולי פשוט נתחיל עם סוף טוב
ונלך אחורה בזמן
נפרסם תמונות ברחוב
של כל מי שהחזרנו משם
Talán ha happy enddel kezdünk
És az időben visszamegyünk
A falakra azok képét tesszük
Akiket a fogságból visszahoztunk
נתחיל אחרי שיש כבר שלום
ורק נשאר לסגור כמה פרטים
נזמין את כל תושבי הצפון
למסיבת שפיות ברעים
Kezdjük ott, hogy már itt a béke
És csak néhány részletet kell véglegesíteni
Meghívunk minden északról kitelepítettet
És egy felszabadult bulit csapunk délen
חוץ מזה אין מה לדבר
חוץ מזה זה לא יעזור
משהו אחד יסתדר
ומשהו אחר יעבור
Ezen kívül nincs miről beszélni
Ráadásul nem is segít
Van, ami megoldódik
És van, ami csak elmúlik
חוץ מזה אנחנו פה כבר
ואין לנו לאן לעזוב
אז גם אם לא נשיג שום דבר
לפחות נתחיל עם סוף טוב
Már úgy is itt vagyunk
És nincs hova mennünk
És ha nem is érünk el semmit
Legalább egy happy enddel kezdjük
אולי נחזור לריב על שטויות
נתקע כל בוקר בפקק
נראה חצי שעה חדשות
והופעה של ברונו בפארק
Marad a hülyeségeken vitatkozás
Reggelenként a dugóban állás
Csak fél órát nézünk híreket
Aztán Bruno koncertet parkban
נוכל לטוס לאן שנרצה
ואז לחזור הביתה כי נגמר
אם מישהו ישאל „מה קורה?”
נגיד לו שעכשיו כבר מותר
Oda utazunk, ahová csak akarunk
És hazajövünk, mert vége
És mikor megkérdezik: „Mi a helyzet?”
Az a válasz, hogy most már szabad
További kedvenc izraeli dalaink:
https://izraelinfo.com/category/magazin/kedvenc-izraeli-dalom/
Ügyvéd, az Izraelinfo állandó szerzője. Az ELTE ÁJTK-n és a CEU alkotmányjogi karán végzett. 1995 óta él Izraelben. Jogászként dolgozik egy magáncégnél, mediátor (bírósági közvetítő). Izrael központjában él férjével és négy gyermekükkel. Hobbija az állampolgári ismeretek és az izraelinfo.com magazin, aminek főszerkesztő-helyettese.
