Egy izraeli és francia kutatókból álló csoport által kifejlesztett számítógépes modell képes rövid bibliai szövegek forrását azonosítani. Többek között azt is megállapította, hogy a frigyláda vándorlásáról szóló történetet a Sámuel könyvében két különböző szerző írta – ellentétben a korábban elfogadott nézettel. Egy másik kutatásban mesterséges intelligencia segítségével kimutatták, hogy a holt-tengeri tekercsek régebbiek, mint eddig gondolták.
Gideon Lev írása a Haaretzben
Sok generáción keresztül a hívők úgy hitték, hogy a Biblia isteni sugallatra íródott, sőt, egyesek szerint közvetlenül Isten keze által. A modern bibliakutatás azonban úgy véli, hogy a Biblia egy évszázadokon át zajló, fokozatos szerkesztési folyamat eredménye, amelyben számos szerző és szerkesztő vett részt. Az egyik vezető elmélet szerint (az úgynevezett „dokumentumhipotézis”) a Tóra öt könyve négy fő forrásból áll össze, amelyek mindegyike eltérő teológiai irányzatot képvisel. A kutatók politikai és társadalmi hatásokat is azonosítanak, amelyek a szöveg formálására és szerkesztésére hatottak az idők során.
A bibliakutatás sokáig kézi munkára épült, nyelvi és stílusbeli különbségek felismerésére. Ma azonban az algoritmusok segítségével ez a munka gyorsabban és pontosabban is elvégezhető. Egy izraeli, amerikai és francia kutatókból álló csoport mesterséges intelligenciát és statisztikai módszereket alkalmazott, hogy újravizsgálja a kérdést: ki írta a Bibliát? Ötven fejezetet elemeztek a Tóra öt könyvéből, valamint a Biblia második részéből származó könyvekből (Józsué, Bírák, Sámuel és Királyok), és ezekben különböző írási hagyományokat azonosítottak. Egyes vitatott eredetű szövegrészekhez is sikerült forrást rendelniük.
A kutatás egyik vezetője Dr. Shira Feigenbaum-Golovin a Duke Egyetemről. „Alkalmazott matematikával foglalkozom” – mondta a Haaretz-nek. „Például főemlősök evolúcióját vizsgálom matematikai modellek segítségével.” A bibliakutatásba 2010-ben kapcsolódott be, amikor együttműködött Prof. Israel Finkelsteinnel, a Haifai Egyetem Régészeti és Tengeri Kultúrák Intézetének vezetőjével. Közösen próbálták azonosítani, kik lehettek a szerzői egyes kerámiatöredékeken vagy kéziratokon megjelenő szövegeknek, kézírás alapján. Úgy vélték, hogy a kifejlesztett eszközök a bibliai szövegek eredetének vizsgálatára is alkalmasak lehetnek.
A kutatás első szakaszában a kutatók módszerük hatékonyságát tesztelték: ötven fejezetet tápláltak a számítógépbe, és azt kérték, hogy azonosítson hármat a négy forrás közül. Az algoritmus sikerrel járt, és valószínűségi értékeket rendelt az egyes fejezetekhez. „Ez a rész egyfajta próbafutás volt” – magyarázta Finkelstein. „Megerősítettük a bibliakutatás alapfeltevéseit, és kimutattuk, hogy a számítástechnikai módszerek képesek segíteni a komplex, több szintű bibliai szövegek vizsgálatában.”
A kutatás második szakaszában olyan fejezeteket és verseket vizsgáltak, amelyek szerzőségében nincs egyetértés. A modell ezek stílusát hasonlította össze ismert hagyományokkal, és így meghatározta, melyik forráshoz tartozhatnak és milyen valószínűséggel. „A legjobb példa erre a frigyláda vándorlásának története” – mondta Finkelstein. Az első rész (Sámuel I. 4–7. fejezet) a láda útját írja le Sílóból a filiszteus városokon és Bet-Semes városán át Kirjat Jearimig. A második rész (Sámuel II. 6. fejezet) Dávid útját mutatja be, ahogy a ládát Kirjat Jearimból Jeruzsálembe viszi. „Száz éve a kutatók úgy gondolják, hogy ez egy egységes történet, egyetlen szerző tollából” – mondta Finkelstein. „De a Kirjat Jearimban végzett ásatások alapján felmerült, hogy ez valójában két külön szöveg. A mostani kutatás meglehetősen egyértelműen megerősítette ezt az elképzelést.”
„Specifikus szavak eloszlását hasonlítjuk össze” – magyarázta Feigenbaum-Golovin. „Például, hogy hányszor és milyen gyakorisággal jelenik meg egy szó, gyökszó vagy kifejezés az egyes szövegekben. Ha a szavak eloszlása eltér a várttól az arra utal, hogy más stílusban írták a szöveget.” Egyes esetekben a kutatók rövid, homogén szövegegységeket – akár csak néhány verset – is elemeztek, noha az eredeti módszer hosszabb szövegekre lett fejlesztve. „Sokat dilemmáztunk azon, hogy a rövid szövegek esetében mennyire lesznek megbízhatóak az eredmények” – mondta a kutató. „Többféle tesztet végeztünk. Megállapítottuk, hogy ha csak öt verset vizsgálunk, az algoritmus 63%-os pontossággal társította a szerzőhöz. Tíz vers esetén ez 80%, míg 200 versnél – ami már nagyon hosszú – 92%.”
A számítógépes modell tulajdonképpen ugyanazt csinálja, amit a bibliakutatók évszázadok óta: szavak és kifejezések gyakoriságát számolja. „A különbség az, hogy most valószínűségi értékeket rendelhetünk az egyes fejezetekhez vagy versekhez” – mondta Dr. Alon Kipnis, a Reichman Egyetem számítástudósa, aki részt vett a kutatásban. A gép emellett gyorsabban is működik, és előnye, hogy megnevezi azokat a szavakat, amelyek alapján döntést hozott – ez segíti a kutatókat abban, hogy az elemzés fókuszát pontosabban megértsék.
„A számítástudományi módszerek bevonása a bibliai szövegkutatásba jelentős potenciállal bír” – mondta Finkelstein. „Különösen a kutatás második részében látjuk ezt, ahol vitatott szerzőségű szövegeket vizsgáltunk. Ebben a területen még rengeteg lehetőség rejlik.” Például ilyen szöveg a József-történet a Teremtés könyvéből, amelyet egyesek az i. e. 8. századi izraeli királysághoz kötnek, mások pedig hellenisztikus novellának tartanak. „Egy ilyen kutatás nem mentes a nehézségektől, de megvalósítható” – mondta.
A kutatók szerint módszerük a jövőben más történeti szövegek vizsgálatára is alkalmas lehet. „Ha például van egy rövid szöveg, amelyet Abraham Lincolnnak tulajdonítanak, a módszer segíthet annak megállapításában, hogy valódi-e vagy hamisítvány” – mondta Feigenbaum-Golovin.
Egy másik izgalmas irány a héber nyelv fejlődési fájának megalkotása. „Tudjuk, hogy az egyes korpuszokat időben el lehet helyezni. Most azt szeretnénk, ha modellezni tudnánk az adott korban használt nyelvet, és ezzel nyelvi fejlődési sort alkothatnánk” – magyarázta. Ehhez a nem bibliai szövegek is segítséget nyújthatnak, például első templom korabeli tintás cserépdarabok vagy második templom korabeli holt-tengeri tekercsek.
Ma számos bibliai szöveg keletkezési idejéről nincs konszenzus. Egy nyelvi fejlődési fa segíthet annak eldöntésében, hogy mikor keletkeztek. „A probléma az, hogy sok szöveg többször is át lett szerkesztve” – mondta Feigenbaum-Golovin. „Ezzel a kihívással szembe kell néznünk. Talán ki tudunk emelni olyan szavakat, amelyek különböző rétegeket jellemeznek. Még az út elején járunk, ez a tanulmány egy sarokkő. Tudomásom szerint ilyen léptékű kutatás eddig még nem történt.”
A kutatásban részt vett Dr. Axel Bühler bibliakutató a párizsi protestáns teológiai fakultásról, Prof. Eli Piasetzky fizikus a Tel-avivi Egyetemről, és Prof. Thomas Römer bibliakutató a Collège de France intézményéből. Az eredményeket a múlt héten közölte a PLOS One tudományos folyóirat.
Ugyanezen folyóirat számában megjelent egy másik kutatás is, amelyben AI-t használtak ősi szövegek elemzésére. A hollandiai Groningeni Egyetem kutatói a holt-tengeri tekercsek keletkezési idejét próbálták meghatározni, és megállapították, hogy sok közülük régebbi, mint azt korábban gondolták.
A tekercsek egy részét a 90-es években radiokarbonos (C14) módszerrel datálták, másokat kézírásminták alapján. A kutatók most 27 további tekercset datáltak C14 módszerrel, és gépi tanulási modelljükbe bevitték ezek adatait és digitális képeiket. Így sikerült olyan szövegek keletkezési idejét meghatározniuk, amelyeket eddig nem datáltak – a tekercsek megsértése nélkül (ellentétben a hagyományos C14 módszerrel, amelyhez anyagmintát kell venni).
A tekercseket eddig az i. e. 3. és i. u. 2. század közé datálták. Az új elemzés szerint sok szöveg ennél is régebbi – egyesek akár i. e. 4. század végéről származhatnak. A Dániel könyvéből származó egyik tekercsről például megállapították, hogy néhány évvel az események után írták, nem pedig ötven évvel később, ahogyan eddig hitték. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a C14 módszer a tekercs anyagának korát határozza meg – azt viszont nem, hogy mikor írták rá a szöveget.
Köszönjük támogatásotokat, ez tart életben minket! Ha szerinted is szükség van az Izraelinfóra, csatlakozz a támogatóinkhoz itt. Minden más támogatási forma itt.
