Izrael digitális jövője: riasztó helyzetkép és nagyszabású AI-tervek a kormány asztalán

Aggasztó képet fest Izrael mesterséges intelligencia-helyzetéről a Nagel-bizottság jelentése

Benjamin Netanjahu miniszterelnök áprilisban megbízta Jaakov Nagelt, a biztonságpolitikai kérdésekben jártas volt katonai vezetőt és kormányzati tanácsadót, hogy állítson fel egy szakértői bizottságot Izrael mesterséges intelligencia (AI) stratégiájának megvizsgálására. A bizottság frissen közzétett jelentése szerint Izrael jelenlegi pozíciója az AI-versenyben nemcsak gyenge, hanem egyenesen riasztó: nincs egységes nemzeti stratégia, nem áll rendelkezésre megfelelő infrastruktúra, és a szabályozási környezet sem alkalmas a dinamikus fejlődésre.

A dokumentum 25 milliárd sekel értékű állami beruházást javasol öt év alatt, amelyből 18 milliárdot kizárólag AI-infrastruktúrára fordítanának, köztük 60 ezer nagy teljesítményű grafikus processzor (GPU) beszerzésére. Emellett javasolják AI-kutatók külföldről való toborzását, különleges adókedvezményeket az ágazatban dolgozóknak, valamint egy új állami szerv felállítását, amely közvetlenül a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozna.

Pénz, emberek és adatok: ezek kellenek a fejlődéshez

A bizottság szerint Izrael mesterséges intelligenciával kapcsolatos versenyképességét három fő akadály korlátozza:

1. A humánerőforrás hiánya: jelenleg mindössze 120 izraeli kutató dolgozik az AI úgynevezett “core” területein, mint például a gépi tanulás, a természetes nyelvfeldolgozás vagy neurális hálózatok fejlesztése.
2. Az elégtelen számítási kapacitás: az izraeli AI-fejlesztések jelenleg nem rendelkeznek megfelelő hardverháttérrel, különösen a nagy teljesítményű GPU-k és adatközpontok terén.
3. Az adatvagyon elérhetőségének korlátozottsága: a jelenlegi izraeli adatvédelmi törvények túl szigorúk ahhoz, hogy lehetővé tegyék a gépi tanuláshoz szükséges nagyléptékű adatelemzéseket.

A jelentés ezekre a kihívásokra komplex megoldási csomagot javasol:

• Speciális AI-egyetemek és képzési programok létrehozása
• Nobel-díjas és külföldi zsidó vagy Izrael-barát kutatók célzott meghívása
• Nemzeti AI-kutatóintézet felállítása állami támogatással
• A magánszféra szereplőinek adókedvezmények biztosítása
• Az adatvédelmi szabályozás modernizálása az AI-fejlesztés igényei szerint

AI-főhivatal 90 ezres fizetésekkel – de milyen feladattal?

A bizottság egy új AI-ügyi kormányzati szerv felállítását is javasolja. Ez az ügynökség 25 főből állna, a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozna, és a dolgozók 75–90 ezer sekel havi fizetést kapnának. Ez a fizetés szint a legjobban fizetett állami alkalmazottak közé emelheti őket.

A jelentés ugyanakkor beismeri: a hivatal pontos feladatait és struktúráját nem dolgozták ki. A hangsúly inkább azon van, hogy a hivatal minél gyorsabban jöjjön létre. Ez azonban számos kritikát váltott ki: a szakmai szereplők szerint a konkrét tervek hiánya aláássa a kezdeményezés hitelességét.

Miért bukott el az előző AI-stratégia?

Ez nem az első próbálkozás. A 2020-ban publikált Ben-Israel–Matania-bizottság jelentése már felvetett hasonló irányokat. Ennek megvalósítása azonban kudarcba fulladt. A mostani jelentés szerint a bukás okai a politikai instabilitás, a járványhelyzet és a költségvonzatoktól való félelem voltak.

A projektért felelős Joav Zaks szerint a folyamat “kimerítő” volt, és nem volt elég politikai támogatás vagy kijelölt felelősség a megvalósításhoz. A bizottság most figyelmeztet: ha nem lesz átgondolt, hosszútávra szóló elhatározás, felesleges újra elindulni ezen az úton.

Vitatott pontok és kérdőjelek

• Izrael nem gyártana saját AI-chipeket, hanem importálná azokat.
• A 400 millió sekel/éves kutató-import költsége sokak szerint túlzó.
• Az új AI-hivatal szerepe, felelőssége és jogi keretei több ponton homályosak.
• Az adatvédelmi szabályozás lazítása társadalmi ellenállást válthat ki.
• Hiányoznak a szakmai források, nemzetközi példák, elemzések.

Mi jöhet ezután?

A kormány most nehéz döntés előtt áll. Ha elfogadja a jelentést, és valóban elindítja a stratégiát, Izraelnek esélye nyílik felzárkózni az AI-nagyhatalmakhoz. Ehhez azonban nemcsak forrásokra, hanem politikai akaratra, társadalmi egyetértésre és hosszútávú előrelátásra is szükség lesz.

Ha viszont elmarad az elhatározás, akkor a lemaradás tovább növekszik. A bizottság szerint: “A döntés sürgető. Ha most nem lépünk, az később már nem lesz pótolható.”

Az izraeli AI-szektor sorsa tehát nemcsak technológiai, hanem politikai és gazdasági kérdés is. A jövő azon múlhat, hogy a mostani jelentés tetteket szül-e, vagy csupán egy újabb dokumentum marad a polcon.