Kéziratával és öngyilkosságával Eszti Veinstein bosszút állt a szenvedéseit okozó guri haszidokon, s leginkább szűkebb családján: férjén, és őt maguktól eltaszító leányain – állítja Sahar Ilán a Háárec hasábjain.
A legjobban a nemiséget rejtegető és elnyomó guri haszidokon megbosszulta, hogy pokollá tették fiatalságát és felnőttkorát. Szabályzatuk szerint tilos havonta kettőnél többször nemi életet élni, akkor is csak sötétben és ruhákban szabad, s minden eltérésről konzultálniuk kell tanácsadójukkal, aki olykor pszichiátriai gyógyszerekkel oldja meg a kérdést. És ami talán a legborzasztóbb: a nőket tilos nevükön szólítani. Az utóbbi években többfelé is nyilvánosságra kerültek a szabályzatok, de először okoztak nyílt vitát a nemi és lelki bántalmazások. Ráadásul ingyen, pdf-ben terjed a kézirat a neten, és hamar eljut minden érdeklődőhöz. Várhatóan ennek az évnek a legnépszerűbb olvasmánya lesz, noha még ki sem adták papíron, könyvként.
Eszti Veinstein először tíz éve próbált véget vetni életének, majd nyolc éve elhagyta családját és a guri haszidokat egyetlen, hozzá csatlakozó lányával. Másik hat lányával minden kapcsolata megszakadt, előbb miatta, mert nem akarta meghasonlásba kergetni őket apjuk és anyjuk világa között, majd később már hiába tett meg mindent, hogy kapcsolatba kerüljenek: lányai durván elutasították.
Az önéletrajzi könyv Dészinek nevezi Jákov nevű férjével a guri haszid közösségben élő hősnőjét. Eleinte a szekta aszketikus szabályait követik, s a férj követelésére gondosan betartanak minden rögeszmésen szigorú szabályt .
Évek múltával azonban Jákov erotikus masszázsokra viszi feleségét, s orgazmusának nézésében leli élvezetét. Egyszer majdnem nemi aktusra készteti a masszőrrel, meztelen nemi szerveik összeérnek, s ezután kijelenti, hogy a vallási szabályok szerint mostantól Eszti tiltott gyümölcs férje számára.
A történet hiteles leírása és közzé tétele a lehető legkeményebb bosszú az abúzus férj ellen, hiszen ennek ismeretében ő és családja nemzedékekre bélyeget hord magán a haszid közösségben.
Legalább ennyire kemény bosszú ez az őt eltaszító lányain, különösen a még férjhez nem ment fiatalabb lányokon, hiszen a guri haszidok körében egy efféle család gyermekeinek férjhez menési esélye generációkra a nullához közelít. Nemzedékekre tönkrement a család jó híre, fekete folt került szép és példás életükre, kiderült, hogy minden hazugság volt. A könyv és a történet napvilágra kerülése nyomán a lányainak okozott szégyen, a rájuk sütött bélyeg a huszonegyedik század keretei között szinte érthetetlen. De a könyv ismeretében, Eszti férjhez adásának sztorijával már nagyon is érthető. Hogy vajon mit gondolt erről ő maga, amikor papírra vetette sorait? Talán úgy vélte, hogy jobb lesz utódainak, ha ellehetetlenítve nem a guri haszid közösségben, egy diktatórikus szektában élik le életüket.
A tízes tévé műsorában elhangzottak szerint Eszti Veinstein levélben figyelmeztette volt férjét, hogy ne folytassa tovább lányai agymosását, engedje meg, hogy kapcsolatban legyenek a vallást elhagyó anyjukkal. „Befogom a számat, csendben szenvedek, hogy védjem a gyerekeimet, hogy ne tudják meg mekkora a részed mindebben. Tudod, hogy mit tudok. De napról napra egyre magasabb árat fizetek hallgatásomért”- írta.
A könyvben Jákov számos alkalommal mondja közösségükre utalva: „amit nem tudnak, az nincs is”, s kétségtelenül ez a harediek világának alaptörvénye. De kifordítva is igaz: „amiről tudnak, az már létezik”.
Vajon joga volt-e a bosszúra, lányainak közösségen belüli jövőjét tönkretéve felfedni a titkokat? Azt írta, reméli, hogy lányai elolvassák sorait, és végre megértik miért hagyta el őket. Emellett azt is meg kell érteniük, hogy miért teregette ki a családi szennyest.
Veinstein szövege terápiás könyv is, több szinten is. Segített Esztinek tisztába kerülni egykori önmagával, másrészt kerettörténete egy pszichiátriai osztály, ahová Dészit első öngyilkossági kísérlete után zárták. De paradox módon éppen ott, a zárt osztályon érzi magát biztonságban fenyegető otthonához képest. „Micsoda könnyebbség, már két napja nem láttam Jákovot”- írja.
A „Legyen meg az ő akarata” nem világirodalmi szintű alkotás, de mégis lenyűgöző olvasmány drámai pillanatokkal és antropológiai felfedezésekkel, legalábbis a haszidizmust csak távolról szemlélők számára. A szöveg az elidegenedésről, annak is egy extrém formájáról szól, amikor tilos nevén szólítani a házastársat.
Eszti Veinstein síron túli üzenete könyvével, a nyilvánosság segítségül hívásával különösen fontos: szembeszegül a guri haszidok és minden zárt szekta egyik legfontosabb üzenetével, miszerint nincs menekvés, ha elhagyod a közösséget: véged van. Ugyan a legnagyobb árral, életével fizetett a titok feledéséért, könyvét hátrahagyva élete mégsem veszett kárba, hiszen egész Izrael tragédiájáról beszél. Sikerült világgá kiáltania igazát, sikerült átgázolnia az áthatolhatatlan határokon a szekta belső és a nagyvilág külső világa között.
Eszti öngyilkossága – Temetése – Könyve – Búcsúlevele – Guri haszidok titkai
Kész főnyeremény: mindenevő főszerkesztőhelyettes, ír, olvas, beszél. Alapvetően naív ember, aki hisz benne, hogy írásaival szebbé, jobbá teheti Izraelt…
