Tükröm, tükröm – mennyire szépek a holokauszttúlélők?

Szépségverseny holokauszttúlélőknek? Az izraeli és nemzetközi médiában kuriózumként megjelenő hírecskében sok minden benne volt, leginkább Sara Netanjahu számolatlan mennyiségű fényképe és a Netanjahu vezette kormány szokásos ijesztgetős-félelemkeltős üzenetei, amelyekben előszeretettel használja fel a holokausztot (és az antiszemitizmust), mint diplomáciai fegyvert.

Fontosabb azonban, hogy a hír nyomán megismerjük, hogy ennek a valljuk be, kissé morbid eseménynek valójában szociális, belpolitikai problémát bemutató célja lenne.

A szépségversenyt az a filantróp Simon Szabag kezdeményezte, aki többek között a holokauszttúlélőket is támogató szociális alapítványt (Jad Ezer Lehaver) és a számukra létrehozott „Meleg otthon” elnevezésű projektet is alapította.

A 2012-ben rendezett első szépségverseny győztese, Hava Hershkovitz még azzal magyarázta részvételét, hogy annak csakis egyetlen célja volt, mégpedig az, hogy „felhívjam a figyelmet a túlélők nehéz anyagi helyzetére. Erről szól ez a verseny, nem pedig a szépségről. És nagyon örülök, hogy ez legalább sikerült, sok az érdeklődő. Hiszen valójában senki nem tesz semmit a holokauszttúlélőkért, mindenki csak a levegőbe beszél.”

A szépségversenyről szóló híradás mellé ezek szerint nem Sara Netanjahu mosolya illett volna, hanem inkább azoknak a tényeknek a kiemelése, hogy a mai Izraelben élő, közel 200 ezer holokauszttúlélő közül 45 ezren élnek a létminimum alatt, hogy legalább 3600 azoknak a 85 év feletti túlélőknek a száma, akik elfogadhatatlan lakáskörülmények között élnek, hogy legtöbbjük súlyos egészségügyi, fizikai és mentális problémákkal küzd. Átlagéletkoruk 83 év felett van, egyharmaduk teljes magányban él.

Túl sok idő már nincs hátra, de talán optimizmusra adhat reményt, hogy a kedden, a Kneszet első téli ülésnapján elfogadott első határozat az a törvénymódosítás volt, amelynek eredményeként több holokauszttúlélő kaphat majd havi több száz sékellel magasabb anyagi támogatást.

A törvényjavaslatot az Arab Lista három képviselője, Ayman Odeh, Dov Khenin és Abdullah Abu Maaruf, valamint egy Kulanu párti képviselőnő, Tali Ploszkov nyújtotta be és azt az ülésen végül 70 képviselő tartózkodást nélkül elfogadta.

A módosítás azt a 2014-ben hozott rendelkezést törli el, amely a túlélők németországi kárpótlását személyi jövedelemként kezelte, és ennek következményeként ez az összeg állami nyugdíjuk végösszegét lecsökkentette. A törvény azoknak a túlélőknek kedvez majd, akik 1953 után érkeztek Izraelbe és akik havi 354 dollár összegű német kárpótlásra jogosultak. A módosítás eredményeként a fenti túlélők ezentúl – szeptemberre visszamenőleg – az izraeli nyugdíjuk teljes összegére jogosultak, az állam nem „harapja le” belőle azt a minimálisnak nevezhető összeget, melyet a túlélők kárpótlásra jogosultság alapján Németországból kapnak.

„Egy igazságtalan helyzetről volt szó, amelyet már régen ki kellett volna javítani, és mivel holokauszttúlélőkről van szó, fontos és időszerű volt (a törvénymódosítás)” – nyilatkozta a javaslatot jegyző Khenin képviselő. „Remélem, hogy mostantól lépésről lépésre kijavítjuk a még megmaradt hibákat és igazságtalanságokat.”

Ayman Odeh arab képviselő pedig büszkeségének adott hangot, amikor megjegyezte: „Büszke vagyok arra, hogy aktív résztvevője lehettem ennek a nagyon fontos törvénymódosításnak, amely egy régen tartó igazságtalanságot javít ki a holokauszttúlélőkkel kapcsolatban, Még inkább büszke vagyok arra, hogy segíthettünk abban, hogy a máig közöttünk élő túlélők tisztességesebb anyagi körülmények között élhessenek.”