Tejjel, mézzel és méreggel folyó Kánaán

Mi, izraeliek világbajnokok vagyunk a zöldség- és gyümölcsfogyasztásban, fejenként közel 400 kilogrammot eszünk belőlük évente. De nemcsak az elfogyasztott zöldség- és gyümölcsmennyiségben vagyunk bajnokok, hanem a rájuk szórt permetezőszerek mennyiségében is. Petrezselyem, koriander, kapor, menta – sok szerves foszforvegyület van bennük.

Izraelben a kártevők elleni küzdelemben megengedett a szerves foszfátvegyületek használata, melyekről tudott dolog, hogy nagyon sok egészségügyi problémát okoznak, s használják is ezeket az avokádóban, a datolyaszilvában, a salátában, a mangóban, a sárgabarackban, a gránátalmában, a datolyában – pedig az Egyesült Államokban és Európában tilos a használatuk.

A permetezőszerek helyi piacra előírt várakozási ideje jóval rövidebb, mint amit az európai piac megkövetel. Például: a szüret időpontja a “Runner”1 használata után 7 nap az izraeli piacra, s 30 nap az európai piacra. A “KarateMaxx”2 után 14 nap az izraeli, és 90 nap az európai piacra.

A “Malathion”3 nevű szerves foszfát megengedett maradványanyag-szintje az izraeli szabvány szerint 3 mg/kg, az európai szabvány szerint abszolút tilos, 0 mg/kg. Más, szintén szerves foszfátot tartalmazó permetezőszer esetében az izraeli szabvány 5 mg/kg maradékanyagot enged meg, az európai szabvány szerint szintén abszolút tilos, 0 mg/kg.

Az izraeli szabvány különbséget tesz a zöldség- és gyümölcsfajták között is, egy részükben alacsonyabb a megengedett maradványanyag-szint, más részükben magasabb: a körtében például ugyanabból az anyagból kevesebb, a salátában több engedett meg. Az összes leveles zöldség, a koriander, újhagyma, saláta, menta mind rengeteg permetezőszer-maradványt tartalmaznak.

Izraelben több mint 2.5 tonna hatóanyagot használunk fel minden 1000 dunam (1 dunam = 1000 m²) megművelt földre. Ugyanez az adat Romániában 0.08, Moldovában 0.12, Törökországban 0.16 tonna.

Miért? Az azonnali kézenfekvő válasz: mert mindenki azt akarja, hogy szépek legyenek a termények, hogy megvegyék őket. A kevésbé ismert kiegészítő válasz: mert így egyszerűbb a zöldségek és gyümölcsök kóserságát biztosítani.

Ugyanaz a méregmennyiség, ami egészséges felnőtt ember számára talán jelentéktelen, komoly veszélyt jelenthet terhes nők magzatai és gyermekek számára. Figyelem- és koncentrációzavar, az intelligenciaszint csökkenése, korai menstruáció – mindezeket jelenleg a kémiai permetezőszereknek is tulajdonítják. A permetezőszerek egy része a gyümölcsök és zöldségek nagyon alapos mosásával eltávolítható, más részük nem, mert a héjon áthatolva a termények belsejében is megtalálható. Egy további csemege: a vegyszerek jó része nem ürül ki a szervezetből, hanem felhalmozódik. Izrael északi részén végzett vizsgálatok a vegetáriánusok szervezetében az átlagnál magasabb méregszintet mutattak ki.

Az Egészségügyi és a Földművelésügyi Minisztérium tárcaközi bizottsága havonta egyszer ül össze, és új szereket engedélyez. Nincs olyan törvény vagy előírás, mely a 30-50 évvel ezelőtt engedélyezett szerek használatának felülbírálatát megkövetelné. Annak a bizottságnak az ülései, mely a szervezetünkbe bevitt méreganyagok mennyiségéért felelős, titkosak. Nincsenek protokollok, nincs átláthatóság, az érdekek ismeretlenek. Ebben a helyzetben nem csoda, hogy a permetezőszer-gyártó cégek nagyon szeretik Izraelt.

De a téma elhanyagoltsága nem ér véget a szabványnál. A terepen tapasztalható fejetlenség ismeretében a szabvány az utolsó problémánk. Sem a Mezőgazdasági, sem az Egészségügyi, sem a Környezetvédelmi Minisztérium működése nem fedi le a területet, de ezen kívül sem követeli meg senki sem a termelőtől, sem a kereskedőtől, hogy a helyi piacra szánt terményüket laboratóriumban megvizsgáltassák annak ellenőrzésére, hogy az permetezőanyagoktól mentes-e. A Földművelésügyi Minisztérium végez vizsgálatokat, mintákat gyűjtenek, melyeket laboratóriumban megvizsgálnak – ezzel a feladattal 3 felügyelő foglalkozik, akik 16.000 termelőt ellenőriznek… nem létezik megbízható termelői adatbázis, nincs törvény adta hatáskörük, a termelők jóindulata szerint vehetnek mintát (vagy sem) – ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a termények mindössze 4%-a kerül a Mezőgazdasági Minisztérium laboratóriumába. A labor túlterhelt, a minták vizsgálatára néha csak hetek múlva kerül sor. Amikor egy adott mintáról kiderül, hogy a szabványnál nagyobb mennyiségű permetmaradékot tartalmaz (a labortól függően akár pár hónap múlva), a termelőre mindössze igazgatási szankciók várnak. Soha nem született Izraelben vádirat azok ellen, akik nem tartják be a permetezési szabályokat.

Olyan helyzet is előfordul, hogy amennyiben egy ültetvény nem felel meg az európai szabvány követeléseinek, a termény a helyi piacra kerül – mert a helyi piacon elmegy, de leginkább mert ott senki nem vizsgálja meg.

Amíg a mezőgazdasági miniszternek (Uri Ariel, haBait haJehudi) eszébe jut, hogy a mezőgazdaságért is felelős (és messze nem elsősorban a Területek letelepedőiért)… és rajongva imádott miniszterelnökünk (BB King, amint beáll a jég a Jordánon) valóban elkezd foglalkozni “magával az élettel” – addig is…?

Hidrokultúrás salátatermesztés Yotvatában / Fotó: Moshe Milner
Hidrokultúrás salátatermesztés Yotvatában / Fotó: Moshe Milner

A jövő reménye a biológiai permetezés, ami a természet felhasználását jelenti a mezőgazdasági növények védelmére. Például a növények természetes védelmi rendszerét támogatják, vagy a kártevő rovarok természetes ellenségeit küldik hadba. Ezeket az izraeli technológiákat (ritka kivétellel) jóval szélesebb körben használják külföldön, mint itthon. (Ez nem az egyetlen, és nem az első ilyen történet…) Körülbelül 30 országban használják a biológiai permetezést magasabb szinten, mint Izraelben, ahol ezek a módszerek a növényvédelem kevesebb mint 10%-át jelentik.

Addig is… mindenekelőtt szappan, meleg víz és alapos suvickolás. Emellett érdemes figyelembe venni néhány egyéb tudnivalót. A külföldre szánt áruval foglalkozó, valamint a belföldi piacra dolgozó nagyobb, komoly csomagolóházak ellenőrzik a terményeket, és odafigyelnek a termelőikre, szakmai felügyelettel és tanácsadással szolgálnak nekik a termesztés egész folyamatában, beleértve a permetezési naplót és a termény begyűjtése időpontjának meghatározását. A sokat szidott nagy áruházláncok szintén megnézik, és főleg megvizsgálják, hogy mit vesznek. Értem én, hogy a piacon olcsóbb és szebb… de ennek az ellenőrzés teljes hiánya miatt komoly egészségügyi ára van.

Forrás:

A témához kapcsolódó korábbi cikkünk:

Néha összefutok egy ideges légylánnyal