1938-ban Zalman Soken eredeti ajándékot keresett barátainak. Az eredmény negyven lélegzetelállító, magasból készült fénykép lett Izrael földjéről.

Gyolcsba csomagolva egy kartondobozban negyven izraeli minőségi légi felvétel található. A dobozra semmit sem írtak, de a belsejében a képek tetejére megsárgult lapot helyeztek, s rajta egy rövid héber és német ajánlás feltárja elkészítésük történetét. Mindez egy lapkiadó üzletember és egy Izraelben alkotó fényképész nagyság gyümölcsöző, egyedülálló együttműködésének egyetlen eredménye. Kapcsolatukból létrejött Izrael első polgári, nem volt katonai célú légi fénykép sorozata. Mi derül ki az ajánlásból? Kik teremtették meg nyolcvan évvel ezelőtt ezt az egyedülálló albumot?

Tirat Cvi – fotó: Nemzeti Könyvtár archívuma

Zalman Soken születésnapi ünnepsége

Az Izrael földjén zajló véres lázongások és Hitler németországi rendeletei közötti szörnyű napokban Jeruzsálemben szülinapi partit rendeztek a hatvan éves Zalman Sokennek. Soken kicsiny, kollégák és támogatók válogatott csoportját hívta össze 1937. október 23-án a számára Erich Mandelson által tervezett könyvtár második emeletén. Egy olyan kemény, erős és gazdag üzletembernek, mint Soken, nem voltak valódi barátai. De ezzel együtt sokan fel szerették volna köszönteni a héber könyv patrónusát, aki maga köré gyűjtötte abban az időben a kicsiny héber jisuv legjobb alkotóit.

Jeruzsálem. Baloldalt látható “Beit Agion”, a későbbi miniszterelnöki rezidencia. Jobb a Soken ház, vagy “Villa Soken”. – fotó: Nemzeti Könyvtár archívuma

Hatvan évesen Soken a legnagyobb köztiszteletnek örvendett Izrael földjén. Olyan vezető tisztségei voltak, mint a héber egyetem végrehajtó bizottságának elnöksége, a Szohnut vezetőségi tagsága, s egy évvel korábban fiának megvásárolta a Háárec újságot, akkoriban a héber jisuv egyik legfontosabb napilapját is. Legtöbb energiáját eredeti és újszerű kulturális alkotásokba fektette, a Soken kiadó vezetésébe.

Lapozgasson az eredeti albumban

Sáj Agnon író állt a Soken által befogadott és támogatott csoport élén, akikről bőkezűen gondoskodott. Hájim Hazaz, Saul Tchernichovsky és mások is apanázst kaptak ebben a korban, Soken gazdagon finanszírozta őket cserébe a kizárólagos kiadás jogáért.

A jeruzsálemi óváros – fotó: Nemzeti Könyvtár archívuma

De Soken meglehetősen ismert irodalmi, és kutatásokban játszott tevékenysége mellett nagyon keveset írtak mindeddig az izraeli légi fényképezésben betöltött újszerű kezdeményezéséről. Ki teremtette meg a kapcsolatot 1937-ben közte, és az „Újságírás részére fényképező keleti társaság”-ot vezető Nachman Shifrin között? Egyelőre nincs rá világos válaszunk, de a két ember kapcsolata kétségtelenül rányomta bélyegét az izraeli fotótörténet egyik úttörő kezdeményezésére.

A fotóművészek Palesztinába vándorolnak

Négy évvel korábban Shifrin eladta a tulajdonában álló egyik legnagyobb berlini sajtófotó ügynökséget, és Palesztinába költözött a neki dolgozó egyik legjobb fotós munkatársával, Kluger Zoltánnal. Hitler hatalomra jutása után néhány hónappal a nácik korlátozni kezdték a zsidó fotóriportereket, ami Shifrint az Izrael földjére vándorlásra késztette. Megértette, hogy Izrael földjén a nemzeti intézményeknek minőségi fotókra van szükségük a lendületesen fejlődő propaganda és hirdetési osztályok számára.

Shifrin tehetséges vállalkozó volt, ravasz és találékony üzletember, de nem volt fényképész. Minden reményét egy szerény, rendkívül tehetséges fotóművészbe helyezte, a húszas évek végének berlini sztárfotósába, a Kecskeméten született magyar Kluger Zoltánba.

Tel Aviv – fotó: Nemzeti Könyvtár archívuma

Kluger csodálatos technikai és művészi színvonalú fényképeket készített a nemzeti intézmények számára közvetlenül 1933. novemberi megérkezése után. Az impresszáriója, Nahcman Shifrin szabta árak, és a pontos kivitelezés miatt a fényképész a Keren Hayesod és a Keren Kajemet kedvence lett.

De gyors sikerük és tündöklésük nem akadályozták meg Shifrint és Klugert abban, hogy új munkaterületeket keressenek, amelyek még nagyobb szakadékot teremtenek köztük, és az akkoriban itt dolgozó többi sajtófotós között. Az ötödik alijahullám nagy csoport profi fotóst hozott Közép-Európából, néhányuknak nemzetközi hírneve volt. Mozgást és szakmai fejlődést hoztak a szakterületre – de kemény versenyt is.

Shifrint aggasztotta több fotós nemzeti intézményekhez címzett panasza, hogy igazságtalan Kluger szinte kizárólagos alkalmazása. Shifrin és Kluger erős, jelentős és fontos kapcsolata munkával árasztotta el őket, és úgy gondolták, a fényképészet területén egy újszerű, eredeti és bátor kezdeményezés tovább növeli fölényüket a többi helyi fotóssal szemben.

Erőmű, Naharaim – fotó: Nemzeti Könyvtár archívuma

Izrael madártávlatból

Vajon Kluger első világháborús osztrák–magyar hadseregben töltött légi-hadi fényképész szolgálata adta az ötletet az Izrael földjén készülő légi felvételekhez? Vagy Nachman Shifrin, a nyughatatlan vállalkozó fejéből pattant ki elsőként? Vagy a különösen a reklám és propaganda terén eredeti gondolatairól ismert Zalman Sokené az elsőbbség joga?
Soken mindenképpen központi szerepet játszott Izrael földje első levegőből való dokumentálásának a kezdeményezésében, egy polgári repülőgép kibérlésével. Korábban csak a német és a brit légierő készített – főként az első világháborúban – légi felvételeket. Most pedig – hála Soken nagylelkű támogatásának – Shifrin és Kluger kibérelhette az Aviron társaság, a jisúv első légitársaságának polgári repülőjét, és Kluger felrepülhetett kamerájával.

Nahalal – fotó: Nemzeti Könyvtár archívuma

Kluger látványos felvételei ezúttal sem okoztak csalódást: A Júdeai sivatag, a Jordán–völgye, Tel Háj, Deganya, Ejn Harod, Bét Joszef és Tirat Cvi, a part menti síkság települései, élükön Tel-Avivval; mindezek igazi újdonságok voltak Izrael földjének fotógalériájában. Azonban a fotósorozat csúcspontjai a levegőből Jeruzsálemről készült fényképek lettek.

A kezdeményezés patrónusának szánt gesztusként (vagy talán külön kérésre?) Kluger lekapta Zalman Soken házát és Talbie negyed szélén lévő könyvtárát is, luxus épületeket, melyeket a nemzetközileg jegyzett építész, Erich Mendelsohn tervezett, és nem sokkal korábban vettek birtokba. A fényképeken azonosítható néhány kivételesen érdekes részlet, a Soken villa medencéje és kertje, amelyet egy külön erre a célra Németországból hozott kertész gondozott. Ezek a légi felvételek fontos dokumentumok a brit mandátum alatti zsidó Jeruzsálem tanulmányozásához, csatlakoznak a Scopus-hegy légi felvételeihez, benne a Nemzeti Könyvtár épületével.

Jeruzsálem kelet-nyugati irányban. A központban látható a Scopus hegy a Nemzeti és Egyetemi Könyvtárral – fotó: Nemzeti Könyvtár archívuma

„Az ember öregedve egyre jobban köszönetet szeretne mondani”- írta Martin Buber, és hozzátette: amikor valaki megköszön valamit, akkor azzal azt mondja, hogy megőrizlek emlékezetemben”. Soken csodálta Bubert, nagyban elfogadta világképét, s ezt a gondolatot is magáévá téve köszönetet mondott az őt hatvanadik születésnapján felköszöntők egy részének. Soken albumokká alakította Kluger légi felvételeit egy minden részletre kiterjedő precizitása miatt sokáig tartó folyamatban. Ezekben kartontáblákra ragasztották, és dobozokba helyezték. a kiváló minőségű ezüstnyomatokat. Soken egy németül és héberül gépelt szöveget tett melléjük:

„Örömmel, noha némi késéssel küldöm Erec Izrael légi felvételeinek gyűjteményét csekély ajándékkal viszonozva a hatvanadik születésnapomra adott nagylelkű felköszöntést.”
Ezen ajánlás alá Soken néhány saját kezűleg írt szót is írt németül, majd aláírta.

Feltételezhetjük, hogy a gondosan, „késlekedéssel” legyártott albumok nagyon sokba kerültek. Soken számító üzletember volt, aki nagyon óvatosan bánt a pénzzel, és úgy döntött, hogy csak néhány album tartalmazza mind a negyven kiválasztott, minőségi képet.

Egyeseknek két mini-albumot is készített kevesebb képpel, melyekben csak hat vagy tizenkét felvétel volt. Ki kapta a vastag, és ki a szerényebb albumot? A válasz részben megvan a Nemzeti Könyvtár archívumában, ahol az albumok több, Soken ismerőseinek személyes archívumaiból érkezettek példányát őrzik.

A Jordán folyó kígyózása – fotó: Nemzeti Könyvtár archívuma

A második világháború kitörése a polgári repülés korlátozását eredményezte Izrael földjén, benne a légi fényképezés tilalmával. Az ország számára hosszú évekig Kluger, Shifrin és Soken közös vállalkozása maradt az egyetlen nem-katonai dokumentáció. Még ma, pontosan nyolcvan évvel később is csodálatra késztet szépsége és minősége.

Egy korábbi cikk a magyar médiában Kluger Zoltánról

Fordította: Sherer Anett

Atlit – fotó: Nemzeti Könyvtár archívuma
Judeai sivatag – fotó: Nemzeti Könyvtár archívuma
Haifa – fotó: Nemzeti Könyvtár archívuma

Újságíró.