Szíriával, Libanonnal és Gázával szemben is nő a feszültség, miközben Izrael manőverező képessége egyre csökken – írja a Haárec katonai tudósítója, Amosz Harel. A szír határon történteket Aszad helyzetének javulása magyarázza, ami nagyobb kockázatok vállalására bátorítja. Izrael a bejrúti kormányt fenyegeti, amiért a libanoni hadsereg és a Hezbollah között egyre erősebb az együttműködés.

Miközben a belpolitikai rendszer Netanjahu körüli vizsgálatokkal, a műsorszolgáltató társaság válságával és előrehozott választásokkal való fenyegetőzéssel van elfoglalva, biztonsági területen Izrael két esetleges komplikációval néz szembe: egyrészt Szíriával és Libanonnal, másrészt a Gázai övezettel – véli a biztonsági szakértő. “Úgy tűnik, hogy Izrael mindkét esetben mozgásterének a széléhez közeledik, ami nagyban megnöveli az összeütközés veszélyét.”

Az ország északi részén kialakult jelenlegi feszültség az elmúlt pénteken egy szíriai területen végrehajtott és rosszul sikerült támadással kezdődött. Izraelnek – rendhagyó módon – el kellett ismernie, hogy katonai célpontokat támadott – vagyis egy Hezbollahnak szánt fegyvereket szállító katonai konvojt –, miután egy szír légvédelmi rakéta, bár elvétette az izraeli vadászgépet, de izraeli területre ért és a Nyíl légvédelmi rendszer a Jordán völgyében sikeresen megsemmisítette azt.

Jordánia

Az arab sajtó szerint, és az izraeli vezetés világos utalásai alapján is az izraeli hadsereg légiereje több mint öt éve támad Szíriában katonai konvojokat és fegyverraktárakat. A nagy nyilvánosságot kapott legutóbbi incidens viszont arra kényszerítette Izraelt, hogy felhagyjon a ködösítés politikájával. Úgy látszik, hogy közvetve a jordániai közönséget is meg kellett nyugtatnia, mert a légvédelmi rakéta egy része Jordán területen landolt, és nyilvános izraeli magyarázat elmaradása Abdullah királyt hozta volna kellemetlen helyzetbe, mondván hogy nem reagál az állítólagos izraeli agresszióra.

Szíria

Néhány napja a védelmi miniszter, Avigdor Liberman arra figyelmeztetett, hogy a jövőben hasonló esetben az izraeli légierő elpusztítja a vadászgépeire rakétát kilővő szír légvédelmi állásokat. Később jelentések érkeztek Szíriából egy Aszad-rezsimhez tartozó milícia parancsnokának szíriai Golánon való likvidálásáról. Az arab média Izraelnek tulajdonítja az akciót. Ugyanakkor Gadi Ejzenkot vezérkari főnök a katonaság Északi Parancsnoksága vezetőcseréje alkalmából rendezett rendezvényen kijelentette, hogy “a Hezbollah megsérti az ENSZ-határozatokat és háborúra készül”. Hozzátette, hogy “a jövőben e háborúnak egyértelmű címzettje lesz – a libanoni kormány.”

A közelmúltbeli események és az azokhoz kapcsolódó nyilatkozatok hátterében az áll, hogy az Aszad-rezsimnek – az orosz katonai segítséggel – sikerült megállítania a szíriai polgárháborút – és ez a siker a Hezbollah-ra is hatással van.

Nem csak Aleppóról van szó: az elmúlt napokban a rezsim teljes egészében visszafoglalta Homsz városát az eddig azt uraló felkelőktől, és megállapodás jött létre a felek közt, hogy a lázadók szabadon elhagyhatják Szíria egyik legnagyobb városát.

Közben az a tény, hogy a síita tengely győzedelmeskedik a szíriai harcokban, megerősíti a Hezbollah Libanonon belüli helyzetét és a bejrúti kormány politikájára gyakorolt hatását.

Libanon

Írásában a szakértő megjegyzi, hogy szerinte a libanoni hadsereg és a Hezbollah közötti együttműködés erősödése késztette Izraelt arra, hogy megfenyegesse a libanoni kormányt.

Ejzenkot szavai összecsengenek az elmúlt hetekben Liberman külügyminiszter washingtoni látogatása során hangoztatott üzenettel, illetve Bennet miniszternek a közelmúlban adott nyilatkozatában elhangzottakkal. Múltbéli tapasztalatok alapján az sem kétséges, hogy Haszan Naszrallah, a Hezbollah vezetőjének válasza sem várat magára sokáig.

Izraelnek mostantól az orosz álláspontot is figyelembe kell vennie válaszlépéseinek megtervezésében. Az elmúlt hétvégén első ízben kérette be az orosz külügyminisztérium Izrael moszkvai nagykövetét, hogy magyarázatot kérjen az izraeli légierő korábbi akciójáról. Oroszország komoly diplomáciai erőfeszítéseket tesz egy állandó tűzszünet elérése érdekében Szíriában, amely az új amerikai kormányzat részéről ezidáig közömbösségbe és határozatlanságba ütközött.

Irán

Benjamin Netanyahu kormányfő, aki mindeddig felelős és bölcs politikát folytatott az északi határ ügyeivel kapcsolatban, az elmúlt hónapok során nem egyszer, nyilvános beszédeiben hívta fel a figyelmet arra, hogy Irán megerősíti erejét Szíriában. Egyrészt a Latakia térségében az aszadi szír rezsimtől általa bérelni kívánt kikötőn keresztül, másrészt azzal, hogy a Hezbollah és az iráni Forradalmi Gárda egységeit egészen az Izrael északi határához közel felállított szír katonai álláspontokig tolná előre. Már nem kétséges, hogy a két oldal közötti feszültség egyre fokozódik, és az aszadi rezsim megerősödése arra ösztönzi a szír katonai vezetést, hogy további kockázatokat is hajlandó legyen vállalni ellenlépései során.

Gáza

Mindezzel párhuzamosan az elmúlt hetekben folytatódtak a Gázai-övezetből a Negev felé végrehajtott rakétatámadások is. Légvédelmi szirénák szólaltak meg a Gázával szomszédos izraeli településeken, melyről ugyan később kiderült, hogy téves riasztás volt – azonban ez is igen gyakori az elmúlt időben, ami arra enged következtetni, hogy az izraeli katonai vezetés különleges figyelemmel kíséri a térséget, illetve arra is, hogy a Hamasz egyre nagyobb szabású tüzérségi gyakorlatokat hajt végre.

Az ezekre a gázai rakétákra adott izraeli válaszcsapások minimálisnak tekinthetők. A retorika ugyan nagyon kemény, azonban katonai válaszlépésként Izrael megelégszik a határ mentén felállított Hamasz-állások bombázásával, és legtöbbször már a rakéta kilövése után rövid idővel az akciók be is fejeződnek. Ez valószínűleg annak a jele, hogy az izraeli kormány jelenleg nem szándékozik komoly és hosszan tartó konfrontációba kerülni, miközben a katonaság továbbra is készül egy várható, komolyabb feszültség kirobbanására is. Azonban szinte minden, ebben a témában megkérdezett magas rangú izraeli tisztviselő felveti annak a lehetőségét, hogy az idei nyárra a gázai határ mentén „forrósodhat a helyzet” – és az ilyesféle próféciák, mint tudjuk, általában valóra is válnak.

Ciszjordánia

A nyugati parti övezetben sincs különösebb csend. Az elmúlt héten három palesztin halt meg izraeli katonasággal folytatott tűzharcban. Ramallában egy fegyveres, körözés alatt álló palesztin; Hebronban egy összetűzés során, melyben köveket és robbanószereket használtak, egy fiatal; Gus Ecion térségében pedig katonák halálosan megsebesítettek egy palesztin lányt, akiről azt feltételezték, hogy katonákat szándékozik elgázolni. Mindezekből arra lehet következtetni, hogy a gázai palesztin lakosság körében egyre nagyobb méretű a feszültség. Ennek egy részét a Palesztin Hatóság ellen vezetik le, mivel annak biztonsági egységeit azzal gyanúsítja a közvélemény, hogy együttműködik az izraeli hatóságokkal – véli elemzése végén Harel. “Az izraeli kormányfő, aki a napokban Kínában folytatott hivatalos tárgyalásokat és a kormánykoalíció felmondásával fenyegetőzik, kénytelen lesz ezekre a fejleményekre is érdemben reagálni.”