Izraeli régészek feltárták Cézáreának, Heródes egykori kikötővárosának a bejáratát – jelentette a Háárec című újság csütörtökön.
A hatalmas építmény hűen követi Josephus Flavius római-zsidó történész leírását, amely A zsidó háború című művében található. Izrael egyik legnagyobb régészeti feltárása során fellelték a kikötőből a városba vezető kapunál az Augustus római császár és Róma istennő tiszteletére emelt oltár alapjait is.
Flavius elmesélte, hogy a Heródes építtette, kétezer évvel ezelőtti Cézáreában szentélye volt Augustusnak és Róma istennőnek, de ez nem állta ki az idők próbáját.
Helyére egy bizánci, majd egy keresztes templomot építettek, de ezek alatt a régészek megtalálták az első, eredeti építmény nyomait. Josephus Flavius szerint Augustus császár egykori szobra nem volt kevésbé impozáns mintájánál, Zeusz Olümpián emelt másánál, Róma istennő megformálásra pedig vetekedett az Argoszban található Héra-szoborral.
Az oltár szintje alatt feltártak két hatalmas, a tenger felé nyitott csarnokot, valamint több kisebb boltív alatt egy grandiózus lépcsőt, ami az oltárhoz vezet. Ezek a szerkezetek a szintén Heródes terveztette jeruzsálemi zsidó Szentélyhez hasonlítottak.
“Jeruzsálem és Cézárea volt a kor két jelentősebb városa, Heródes megalomániájának szelleme belengi Cézáreát”- jelentette ki a leletek alapján Doron Ben Ami, aki az Izraeli Régészeti Hatóságnál (IAA) az Izrael központi részén zajló ásatásokat felügyeli.
A több mint százmillió sékelbe, (nyolcmilliárd forintba) kerülő feltárások költségeit az Edmond de Rothschild Alapítvány és a Cézárea Fejlesztési Szövetség fizeti.
A régészek találtak egy gyöngyházból készült táblácskát is, amelybe belevésték egy hétágú gyertyatartó, vagyis menóra képét, egy bizánci időszakhoz kapcsolható kos szobrocskát, valamint egy szakállas férfit ábrázoló szobortöredéket, melyet Rivka Gerst régész Aszklépiosszal, az orvoslás görög istenével azonosított. Ennek az istennek a szobortöredékeit már több helyen is megtalálták Cézáreában, de először került elő a fejével együtt.
