Miután a Romániában felszaporodott kanyarós megbetegedések következtében Magyarországon is újból megjelent ez a betegség, szükségessé vált a megfelelő intézkedési terv kialakítása. Ezért az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és az Országos Epidemiológiai Központ közös ajánlást hozott létre a kockázatok minimalizálása érdekében.
További cikkünk a témában:
Romániában a 2016-os évben kb. 3000 megbetegedés történt, legveszélyeztetettebb a 4 év alatti korosztály, legfőképpen azokon a területeken és közösségekben, ahol az átoltottság nem elég magas. Ennek oka lehet többek között:
- sok költözés, folyamatos mozgás
- háziorvos hiánya
- szülők oltásellenessége
A magyarországi megbetegedések döntő többsége behurcolt eset, főként a határközeli egészségügyi intézményekben észlelték. A megbetegedettek nagyrészt romániai származásúak, beleértve a megbetegedett egészségügyi dolgozókat is.
Magyarországon az 1969 előtt születettek jelentős része gyermekkorában átesett a kanyarón, így védettnek tekinthető. Kötelező védőoltás 1969 óta van, ekkor még egy oltást adtak. 1989 óta kétlépcsős (oltás – újraoltás) immunizáció zajlik, 15 hónaposan illetve 11 évesen az MMR (kanyaró-mumpsz-rubeola) oltás keretében. Így az átoltottság 98% feletti, a védettség pedig 99%-os.
Veszélyeztetettnek tekinthetők az alábbi csoportok:
- 15 hónaposnál fiatalabb csecsemők
- oltatlan, betegségen át nem esett emberek, ezen belül is különösen az egészségügyi dolgozók
- immunhiányos betegségben szenvedők
- 1969–1989 között születettek, mivel az egylépcsős oltás miatt az immunitás csökkenhet
A nagyobb járványok megfékezésében a korai diagnózisnak jelentős szerepe van, ezért folyamatosan zajlik az egészségügyi dolgozók kanyaróval kapcsolatos ismereteinek felfrissítése.
Lehetősége van a veszélyeztetett csoportnak arra is, hogy ún. átvészeltségi vizsgálatot végeztessen az Országos Epidemiológiai Központban, így szükség esetén megtörténhet az oltással történő immunizálás.
Az intézkedések között szerepel az oltatlan egészségügyi dolgozók azonosítása, a kanyarós/kanyarógyanús betegek elkülönítése, ellátásuk során védőöltözék használata, illetve a fogékony környezet oltással történő immunizálása-újraimmunizálása.
Mindezek következtében kijelenthetjük, hogy Magyarországon nagyobb kanyarójárvány kialakulásának az esélye rendkívül csekély, csak szórványos megbetegedések fordulnak elő, melyek nem jelentenek kockázatot sem az ott lakókra, sem az oda utazókra.
Mentőorvos
