A Héber Nyelvi Akadémia rövid magyarázataiból válogatunk.
Egész biztosan mindannyiuknak többször is feltették már a kérdést az elmúlt napokban: „És hol lesztek az ünnep alatt?” Vajon ki hogyan válaszolt erre (feltéve, hogy héberül folyt a társalgás): אצלהם (eclahem – náluk) vagy אצלם (eclam – náluk)? Helyes válasz ugyanis csak a második lehet!
Az אֵצֶל (ecel – -nál/-nél) a viszonyszók azon csoportjába tartozik, melyeket a főnevek egyes számának mintájára ragozunk: אֶצְלָם mint סוּסָם (szuszam – lovuk), vagy סִפְרָם (szifram – könyvük). A viszonyszók másik csoportja a főnevek többes számú alakjait követi: לִפְנֵיהֶם (lifneihem – előttük), אַחֲרֵיהֶם (achareihem – mögöttük) úgy, mint סוּסֵיהֶם (szuszeihem – lovaik), סִפְרֵיהֶם (szifreihem – könyveik).
Honnan tudhatjuk, mikor melyik a helyes? Ha az egyes szám első személyű alakban a viszonyszó i hangra végződik (אצלי ecli – nálam; בגללי biglali – miattam), akkor a többes számban nem jelenik meg a ה, így a következő alakok a helyesek: אצלם (eclam – náluk), בגלל (biglalam – miattuk).
Azonban ha az egyes szám első személyű alak végén áj-t ejtünk, mint a לפניי (lefánáj – előttem) vagy az אחריי (ácháráj – mögöttem, utánam) esetében, akkor a többes számú alakokban a ה megjelenik: לִפְנֵיהֶם (lifneihem – előttük), אַחֲרֵיהֶם (achareihem – mögöttük, utánuk).
Természetesen kivételek is vannak: a בֵּין (béjn – között) egyes szám első személyben ביני (béjni – közöttem), ám többes számban a בינם (béjnam) és a ביניהם (béjnéihem – közöttük) egyaránt használatos; valamint a בְּ, ahol szintén egyaránt helyes a בם és a בהם (bahem – bennük), és ugyanígy az עִם esetében: עימי (imi – velem), עימהם és עימם (imhem, imam – velük).
Szép ünnepet kívánunk, akár otthon, akár vendégségben töltik!
Ha tetszett az írás, támogass bennünket, hogy többet és jobbat készíthessünk!
Olvasószerkesztő, rovatvezető